Category Összes írásunk

AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKPARKJA

beolvasás00041990-ben az első önkormányzati választásokon Tatabányán a 10. választókörzetben egyénileg megválasztott képviselői mandátumot szereztem. MDF-KDNP-Kisgazdapárt támogatásával, de független önkormányzati képviselő lettem. A régi utcanevek megváltoztatását önálló képviselői indítványként kértem a testülettől, emlékezetem szerint már 1991-ben. Az egykori November 7 tér Aradi Vértanuk tere nevet kapta.

Read More

Életfa – Emese Álma – József Attila Nem, Nem Soha! című versének szobra – A tatabányai Életfa szobor állításának története

Eeltfa-1Tatabányai önkormányzati képviselőként nem sikerült egyetlen alkalommal sem a győztesek oldalára kerülnöm – ma már fiammal (ifj. dr. Petrássy Miklós) együtt közösen mondhatjuk, – kerülnünk, húsz év alatt. Ezért minden tervünket csak nagy küzdelmek árán tudtuk valóra váltani. Az eredményeknek aztán mindig lett gazdája. Így történt ez e szobor állításának során is.

Read More

Gr. Eszterházy József lovasszobra

lovas szoborSzent István király koronázásának ezer éves évfordulója végre alkalmat adott arra, büszke lehet múltjára a magyar ember. Jó ötlet volt, hogy az ünnepségeket központilag támogatták, és még jobb volt, hogy a települések, közösségek dönthettek arról, kikre és miként kívánnak emlékezni. Tatabányán négy szobor felállítását kezdeményezték, melyből három megvalósult.

Read More

1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve Tatabányán

A szobrot készítette Péterfy László szobrászművész. A szobrot állította Szent Borbála Alapítvány.

Előzmények

IMG_1504IMG_1495• 2003 októberében dr. Petrássy Miklós kezdeményezésére a Védegylet és a Fidesz önkormányzati képviselői elhatározták az emlékmű létesítését. Az elhatározás sajtótájékoztatáson kapott nyilvánosságot. Az elhatározás szerint a szobrot 2004 október 23-ára kívántuk felállítani

• Kezdeményezésünkhöz a polgármester is csatlakozott

• 2003. december 18-án önálló képviselői indítványt nyújtottunk be az 1956-os forradalom és szabadságharcszobrának köztéri elhelyezése engedélyezésének ügyében. Az engedélyt megkaptuk, a határozat száma: 298/2003(XII.18.)

Read More

Gondolatok a gazdaságról Tatabányán – 2009

Tizenkét évvel ezelőtt, 1997. július 29-én GONDOLATOK A GAZDASÁGRÓL TATABÁNYÁN címmel jelent meg a 24 órában Tatabányán írásom. Mi történt azóta, valóra váltak a gondolatok, vagy naivitások voltak csupán. Read More

Esterházy János szobra Tatabányán

Az első magyarországi Esterházy János szobor, mely egyúttal az első egészalakos Esterházy-szobor.  Az emlékmű hírdeti a helytállásáért, az üldözöttek megsegítéséért mártírhalált halt felvidéki magyar örökségét.

Esterházy szobrának leleplezése

2008. október 5-én avatták fel Tatabányán Esterházy János első magyarországi szobrát – Péterfy László szobrászművész alkotását. A szoborállítás kezdeményezője ifj. Dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő, megvalósítása a Független Tatabányai Védegyletnek köszönhető a Nemzetőrség megyei szervezetének közreműködésével, Tatabánya városának anyagi támogatásával.

Esterházy János szobra Tatabányán

 

A szoboravató ünnepi beszédet Duray Miklós tartotta. Beszédet mondott Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, ifj...

Read More

Szent Borbála nap. Bányász hagyomány megújulásának kezdete – 1989.

varosmajoritemplom1200Szent Borbála ünnepek felújítása 1989-ben kezdődött. Budapesten a Városmajori plébániatemplomban Az ünnepi szentmisét Lampert Zoltán főtisztelendő celebrálta. Az ünnepséget a Bányászati Egyesület Budapesti Bányásztörténeti Szakbizottsága és helyi szervezete rendezte. Az ünnepség házigazdája dr. Petrássy Miklós, a Központi Bányászati és Fejlesztési Intézet vezérigazgatója volt.

Read More

Esterházy János a felvidéki művészek alkotásaiban – Meghívó

meghivo-kulso

Read More

Esterházy János szobor avatójának meghívója

esterhazy-szobor-avatojanak-meghivoja-1

Read More

RABOK A BÁNYÁBAN – A Síkvölgyi akna rabkapujának története Tatabányán

kép51965-től Tatabányán a XII/a aknára kerültem fiatal bányamérnökként. A bányaüzem az ún. Vadorzó akna a Síkvölgyi akna szomszédja volt. A külszíni létesítmények között a Kisrúgógyár üzemi épületei álltak Itt volt a régi rab tábor.

A Síkvölgyi függőleges akna mélyítése a feljegyzések szerint 1932-ben indult. A Síkvölgyi bányaüzem 1953. április 23-án bekövetkezett nagy vízbetörés következtében már csak csökkentett termeléssel működött, de üzemben volt. A vízbetörés elzárása 1955-re történhetett meg, amikor is az üzemszerű termelés folytatódhatott. A későbbiek során újabb és újabb vízbetörések miatt az aknaüzem 1964-ben befejezte működését. Dolgozóit Tatabánya más üzemeibe helyezték át, nagyszámban a XII/a aknára. Így ismertem meg több régi történetet.

Read More