AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKPARKJA

AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKPARKJA

beolvasás00041990-ben az első önkormányzati választásokon Tatabányán a 10. választókörzetben egyénileg megválasztott képviselői mandátumot szereztem. MDF-KDNP-Kisgazdapárt támogatásával, de független önkormányzati képviselő lettem. A régi utcanevek megváltoztatását önálló képviselői indítványként kértem a testülettől, emlékezetem szerint már 1991-ben. Az egykori November 7 tér Aradi Vértanuk tere nevet kapta.

1996. márciusi közgyűlésen a közterület emlékparkká való alakítására tettem, tettünk Kovács Nimróddal indítványt. Ekkor a képviselőtestületben kevés számú képviselő volt konzervatív gondolkodású.

A park megvalósításában Horváth József alpolgármester úr volt segítségemre. A szükséges adminisztráció elvégzésére a Polgári Tatabányáért Alapítvány adta a lehetőséget. Ebben az időben a „polgári” szó nem volt divatban.

muhelybenA 13 vértanú tábornok és Batthyány Lajos miniszterelnök emlékoszlopának művészi megvalósítására Cs. Kiss Ernő művész urat kértük fel. Ernőt már régebbről jól ismertem, több bányász fafaragó tábor szervezője és vezetője volt. A tér kialakítása több rosszalló véleményt váltott ki. Különösen nemtetszését mutatta a Képzőművészeti Lektorátus. Petrássy Márta építészmérnök feleségem segítségével a park terve mégis összeállt, a megvalósítás következhetett.

Az emlékoszlopok szimbólumainak felderítése, a személyes jelképek felderítése következett. Meghatározóan két forrásmunka állt rendelkezésre, az 1890-ben kiadott Aradi Tizenhárom Emlékkönyv volt az egyik, mely Zala György Aradon felállított Szabadság szoborkompozíciójának avatására készült. A Szabadság szobor az aradi 13-nak állít emléket. A másik forrást Katona tamás Az Aradi Vértanuk című kétkötetes műve jelentette. Így terveztük meg a tábornokokhoz kötődő jellegzetes tárgyak ábrázolását, és a tábornokoktól elhangzó mondatokat.

epitkezes1oszlopfőktélen1feliratokVécsey oszlopa

A kivitelezés költségei teljes mértékben közadakozásból történt. Az oszlopok talpazatán az oda felvésett adakozók neve tanúskodik arról, ki tudott és akart adni a jó ügyért.

148 évvel a gyásznap után, 1996 október 6-án a parkot felavattuk.

unnep1unnep3

Az emlékpark a városi ünnepségek helyszínévé vált. Október 6-án minden évben egyre nagyobb számban jelennek meg iskolák, szervezetek, érdeklődők. A város ünnepek közül talán a legmeghittebb ünnepnap ez. Az emlékpark építésének első része a fizikai megvalósítás. Az építkezés második része az emlékhely élővé tétele. E második építkezésben múlhatatlan érdeme van a KPVDSZ igazgatónőjének, Hetényi Máriának. Minden évben szervezi a nívós megemlékezést, a kopjafákról való védnökségvállalást, a park rendbetételét. Az évenként megismétlődő munka felbecsülhetetlen értékű.

Október 6-a a város hivatalos ünnepévé vált, melyet az emlékpark és a megemlékező program tesz minden évben teljessé.

meghívó

Dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő avató beszéde

avatas„Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje.” Pöltenberg Ernő utolsó szavai voltak ezek. E deputáció a mai napon megidéztetik e téren Ide hívjuk Batthyány Lajos miniszterelnök szellemét is. Mit üzen a mártír miniszterelnök és a tizenhárom vértanú a ma emberének?

A gyászt üzeni? A megvetést üzeni a hóhérokkal szemben? Ha soha nem feledjük megvetésünket, a mai nap nem a gyász és a megvetés napja, sokkal inkább a dicsőség és a győzelem ideje. A tizenhárom aradi vértanú tizenhárom fegyelmezett katona volt. Tizenhárom esküjéhez, adott szavához haláláig ragaszkodó embert, akik adott szavukat életük árán is betartották.

Egymással viaskodik a magyar. Hányszor plántálják lelkünkbe, hogy a meg nem értés miatt minden küzdelem hiábavaló. Az aradi tizenhárom vértanú oszlopa egy pontra néz, Batthyány Lajos miniszterelnök oszlopára. Magyar, német, osztrák, horvát, szerb tábornokok, kik származásaik szerint külön nemzetekhez tartoztak, szívükben azonban egységesen magyarok voltak. Ebben a tudatban és egységben és magyarságukban cselekedtek, és adták hadparancsaikat. Életük példájával bizonyították „csak nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog.” Mondta Pöltenberg Ernő. Az mindennél is erősebb volt e mondat, minden nemzetközi szerződéstől és alapszerződéstől különb köteléket jelentett ez a tizenhárom vértanú számára. Hogyan gondolta ezt Damjanich tábornok? „Oltalmazd meg Mindenható hazámat a további veszedelemtől!” Halála előtti órában mondja ezt a tábornok, aki Horvátországban született szerbként, hazája azonban a magyar föld, a Kárpát medence, a Szent Korona földje.

negyenHa meghitt perceket eltöltünk végigsétálva az oszlopok között, egyre több szívünkhöz közelálló tábornok alakja rajzolódik fel Gyermekekben is feltámad a kiváncsiság, kik voltak ők és mit tettek?

Kérem nézzék Aulich Lajos oszlopát, az 1849 januári bányavárosi csaták emlékét idézi. Aulich Lajost a Szkalka völgyében fogja körül az ellenség. A menekülésnek egyetlen lehetősége a Besztercebánya és Körmöcbánya között rombadölt altáró járhatóvá tétele. A környékbeli bányászok segítsége-akik újra ácsolják a tárót- ez a magyar sereg menekülést jelentette. Minden egyes oszlop ember óriásra emlékezik. Ha megállnak Damjanich emlékoszlopa előtt, gondoljanak arra, hogy e tábornok csatát sose vesztett. Jó lenne, ha az ifjú nemzedék Damjanich vörössipkásainak hőstettein nevelkedne megint. Gondoljanak Dessewffy Arisztid férfias bátorságára, Kiss Ernő eleganciájára, Knézic Károly törékeny alakjára.

erdemes voltLahner György lőszerrel és ágyúval teremti meg a magyar seregek felszereltségét. Személye és tettei a ma emberének üzenik, szükség van magyar hadseregre. Lázár Vilmos – ő egyedül ezredes – még senkinek nem jutott eszébe tábornoki kinevezése. Leiningen-Westerburg Károly gróf német és angol uralkodóházi rokonsággal bír. Igy érkezik a magyar szabadságot védelmezni. Nagy Sándor József a szolnoki csata hőse, Schweidel József, aki kereszttel a kezében harcolt és halt meg. Keresztet kívánságára az aradi börtönben lévő fiához viteti gyóntatópapjával. Török Ignác a várak mérnöke, Buda, Szeged és Komárom őrzi emlékét. Vécsey Károly mondja „Minél nagyobb veszélyben a haza, annál kedvesebb a haza ügyét szolgálni.” Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök soha nem tett a fennálló jogrend ellen. Sorsa mégis a halál lett. Nagyon keveset tudunk róla, példája fényként lebegjen a mai kor előtt.

Mit üzennek ők mindannyiunknak? Üzenik a magyarnak, hajtsd meg fejedet emlékük előtt. Mit üzennek az idegennek? Ismerd meg e haza szellemét és légy európai. Mit üzen az ellenségnek? Lahner György keveset tudott magyarul, az ágyukra öntette a választ: „Ne bántsd a magyart!”

Köszönet ezért mindenkinek, akik elfogadták meghívásunkat, és eljöttek, hogy együtt emlékezzünk a tizenhárom vértanúra. Megkérem a polgármester urat, hogy e gondolatok jegyében vegye át és adja át a város közösségének az emlékparkot!

Isten áldja e nemzetet, amelynek ilyen katonái voltak!

makettmuhelyben2helyszinen1

helyszinen2helyszinen3

Őnálló képviselő indítvány I.

Őnálló képviselő indítvány I.

onallo kepviseloi inditvany 2

Őnálló képviselő indítvány II.