Category Emlékműveink

Tatabányai önkormányzati képviselőként nem sikerült egyetlen alkalommal sem a győztesek oldalára kerülnöm – ma már fiammal (ifj. dr. Petrássy Miklós) együtt közösen mondhatjuk, – kerülnünk, húsz év alatt. Ezért minden tervünket csak nagy küzdelmek árán tudtuk valóra váltani. Az eredményeknek aztán mindig lett gazdája. Így történt ez e szobor állításának során is.

Szent István király koronázásának ezer éves évfordulója végre alkalmat adott arra, büszke lehet múltjára a magyar ember. Jó ötlet volt, hogy az ünnepségeket központilag támogatták, és még jobb volt, hogy a települések, közösségek dönthettek arról, kikre és miként kívánnak emlékezni. Tatabányán négy szobor felállítását kezdeményezték, melyből három megvalósult.

A szobrot készítette Péterfy László szobrászművész. A szobrot állította Szent Borbála Alapítvány.

Előzmények

• 2003 októberében dr. Petrássy Miklós kezdeményezésére a Védegylet és a Fidesz önkormányzati képviselői elhatározták az emlékmű létesítését. Az elhatározás sajtótájékoztatáson kapott nyilvánosságot. Az elhatározás szerint a szobrot 2004 október 23-ára kívántuk felállítani

• Kezdeményezésünkhöz a polgármester is csatlakozott

• 2003. december 18-án önálló képviselői indítványt nyújtottunk be az 1956-os forradalom és szabadságharcszobrának köztéri elhelyezése engedélyezésének ügyében. Az engedélyt megkaptuk, a határozat száma: 298/2003(XII.18.)

Az első magyarországi Esterházy János szobor, mely egyúttal az első egészalakos Esterházy-szobor.  Az emlékmű hírdeti a helytállásáért, az üldözöttek megsegítéséért mártírhalált halt felvidéki magyar örökségét.

2008. október 5-én avatták fel Tatabányán Esterházy János első magyarországi szobrát – Péterfy László szobrászművész alkotását. A szoborállítás kezdeményezője ifj. Dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő, megvalósítása a Független Tatabányai Védegyletnek köszönhető a Nemzetőrség megyei szervezetének közreműködésével, Tatabánya városának anyagi támogatásával.

A szoboravató ünnepi beszédet Duray Miklós tartotta. Beszédet mondott Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, ifj...

1965-től Tatabányán a XII/a aknára kerültem fiatal bányamérnökként. A bányaüzem az ún. Vadorzó akna a Síkvölgyi akna szomszédja volt. A külszíni létesítmények között a Kisrúgógyár üzemi épületei álltak Itt volt a régi rab tábor.

A Síkvölgyi függőleges akna mélyítése a feljegyzések szerint 1932-ben indult. A Síkvölgyi bányaüzem 1953. április 23-án bekövetkezett nagy vízbetörés következtében már csak csökkentett termeléssel működött, de üzemben volt. A vízbetörés elzárása 1955-re történhetett meg, amikor is az üzemszerű termelés folytatódhatott. A későbbiek során újabb és újabb vízbetörések miatt az aknaüzem 1964-ben befejezte működését. Dolgozóit Tatabánya más üzemeibe helyezték át, nagyszámban a XII/a aknára. Így ismertem meg több régi történetet.

Az emlékművek mindig megállásra késztetnek. Szépítik a környezetet. Szabadságot árasztanak, zöld területet teremtenek maguk körül. Az emberek évente legalább egy alkalommal összegyűlnek, emlékeznek, ünnepelnek. Tatabányán nyolc köztéri alkotás felállításában voltunk kezdeményezők, szervezők, megvalósítók. Ma a tatabányaiak bizonnyal örömmel nyugtázzák: szépek a szobrok. Ebben az alkotók után legnagyobb érdem építészmérnök feleségemé. Öröm számomra, hogy a képviselőtestületben fiam e vonatkozásban is folytatta törekvéseimet, a város szépítésének nemes feladatát.

Szent Borbála tér elnevezését 1991-ben dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő kezdeményezte, melyet önálló képviselői indítványként terjesztett a város képviselőtestülete elé. A javaslatot Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 192/1991(XI.21.) kgy. számú határozatával fogadta el. Az elnevezés a már tervezett szent Borbála szobor helyét jelölte.

“A tatabányai bányászat 110 éves megemlékezésre alulírott önkormányzati képviselők javasoljuk néhai dr. Gál István bányaigazgató mellszobrának felállítását. A szobor tervezetten 5/4-es lenne, süttői mészkő posztamensen elhelyezve. A szobor helyéül a Vértanúk terét jelöljük meg, amely a Bányaigazgatóság épületei között az elmúlt 110 éve során alakult ki a mai formájában. A szoboravatás ez év bányásznapján történne meg.”