Ifj. Dr Petrássy Miklós bemutatkozása

Ifj. dr. Petrássy Miklós szakorvos, jogász és ügyvéd vagyok. Tatabányán születtem 1971-ben. Az orvosi tanulmányokat Budapesten végeztem el. Hat évet szolgáltam betegágy mellett kórházban, melyet követõen belgyógyász szakorvosi vizsgát tettem. Elvégeztem a jogtudományi egyetemet is, majd a gyakorló évek multával teljesítettem a jogi szakvizsgát – jelenleg ügyvédként dolgozom. Német és angol nyelven beszélek.

Azért lettem orvos, mert az embereken segíteni akartam. Az egészségügyben azonban mára a beteg, az ápoló, az orvos tarthatatlan helyzetben van. Hitem szerint a jog eszközével a betegnek a gyógyuláshoz való jogot, az egészségügyi dolgozóknak és az orvosoknak az emberi munkakörülményeket ki lehet harcolni.

A képviselőtestületben sok új arccal találkozhatunk ebben a ciklusban. Petrássy Miklóssal, a Független Tatabányai Védegylet képviselőjével olvashatnak interjút. Ifj. dr. Petrássy Miklós tősgyökeres tatabányai, orvos és jogász is egy személyben. A pályát gyakorló orvosként kezdte, most ügyvédi irodát vezet.

Interjú:

– A közszereplés családi hagyomány vagy természetes érdeklődése vitte erre az útra?

– A 90-es évek emléke még élénken él bennem, a TKTV közvetítette a közgyűléseket. A rendezvénytéri telek eladása volt napirenden. Húsz egynéhány képviselő mondta az „igazságot” egy ellenében. Az építészmérnök anyám volt az egy. Ennek ellenére édesanyám megépíttette a házat a téren, s szépérzéke szobrot is álmodott a házhoz. Apám képviselőként felállíttatta a Szent Borbála szobrot. A rendezvénytér azóta Szent Borbála névvel hirdeti a bányászok tisztességét. Kik alkottak szebbet az elmúlt tizenhét év alatt? Még egy családi emlék  a  rendszerváltás kezdeti időszakából: a két világháborút megjárt nagyapámat Antall József miniszterelnök javaslatára halála után évvel orvos-tábornokká léptették elő. Leginkább bátorságáért és emberségéért. Ezek a gyökerek, a család, mely meghatározó számomra.

– A’97-ben alakult Védegylet a jobboldali politizálást testesítette meg. Tovább kívánja folytatni ezt a szellemiséget?

– Igen! Mi nem szoktunk változtatni az elveinken. Meggyőződésünk szerint a követendő út most is: „Egy a tábor, több a zászló”. A Védegylet mindazon emberek összefogására jött létre, akik tudnak és mernek is szót emelni felsőbb (párt)utasítások nélkül. A lakosság őszinte szolgálata már 1998-ban sikert hozott az egyesület számára. Akkor a város második legerősebb frakciója volt. Rövid ideig a frakció tagja volt a polgármester úr is, miután korábbi pártját, az SZDSZ-t elhagyta, de aztán útjaink elváltak. 2002-ben a Fidesszel szövetségben két erős frakció jöhetett létre. Aztán a polgármester úr „átszállójegye” megtörte a barátságot, de ez már a mai napok története. A Védegylet ma különös helyzetben van. Látszólag a mérleg nyelve. Talán jelképes az, hogy Fenyvesi Bélával a város két végvárában, Felsőgallán és Újváros „bejáratánál” vagyunk leginkább otthon. Ami leginkább meglepett a képviselőtestületbe kerülve, hogy senki nem kérdezte meg, mihez értek. Félév után azt is értem már, hogy hivatalból a bizottsági elnök, a polgármester és az alpolgármesterek mindenhez értenek, a képviselők pedig arra vannak, hogy a „bölcsességeket”, a pártutasításokat megszavazzák. Mi ezzel szemben szeretnénk a lakosság bölcsességét továbbadni és nem önjelölt totemet imádni. Na ezért vagyunk mi, a Védegylet tagjai különleges helyzetben. Ez a helyzet ma abban áll, miközben a két nagy párt minden lényeges kérdésben megegyezik, ránk csak néhány esetben van szükség. Persze az egyezség nem a közvélemény előtt, hanem a háttérben köttetik, így szokás ez a nagykoalícióban. Ez történt a költségvetéssel, a fűtés árának emelésekor, a bizottsági elnökök kiválasztásakor. Vannak kisebb ügyek, ahol szükség van ránk. Mi mindig készen állunk a véleménycserére és egyezséget is kötünk, ha az jó ügyet szolgál. Ehhez azonban demokratikus partneri viszonyra van szükség, beszédre és tárgyalásra. Általában a szocialisták élnek ezzel a lehetőséggel, a helyi Fidesz durcás, mert nem adtuk fel a függetlenségünket, de lehet, hogy csak a polgármester úr unszimpátiáját követik a tagok is, mely némasághoz vezet. Ennek eredménye, hogy a Védegylet módosító indítványait zsinórból utasítják el, mérnök mond nemet műszaki kérdésekben politikai megfontolásból, régi barát nyomja pártparancsra az elutasító szavazógombot.

– Hozzászólásairól milyen visszajelzéseket kapott, egyáltalán milyen a visszhangja a Védegylet eddigi „szereplésének”?

– Egyértelműen elismerőek. Annak ellenére, hogy a Védegylet munkáját megkülönböztetett módon hátráltatják. Me nem tudom kinek a parancsára, csak a folyosón van helyünk, hogy a minket felkeresőkkel találkozhassunk. Közgyűlés által jóváhagyott javaslatainkat nem, vagy csak félig hirdetik ki. Furcsa demokráciát élünk a civil társadalom képviseletében Tatabányán. A közgyűlésben sokszor élek a felszólalás lehetőségével. Különösen jó visszhangot keltett, amikor nem hagytam szó nélkül azon előterjesztést, amikor 36 korábbi, a bíróság által jogerősen megsemmisített határozatot a közgyűlés, mintha misem történ volna, újra megerősítette. Vagy amikor a gyermek háziorvosi ügyeletnek a kritikus éjszakai órákban való megszüntetése ellen szóltam. Nehezen érthető ez sem, amikor közpénzből fizetett közbeszerzés eljárás alá vont építkezés során a mai napig kideríthetetlen módon rendelnek el 6 milliónyi „pótmunkát”. Aztán jön a tatabányai polgár, aki a kipusztult fű helyére áll autójával, ott megbüntetik, természetesen a rend és jog szellemében. Javaslatot teszek , hogy ügyvédek fogjanak össze, és intézzük közösen a város jogi szakmai ügyeit a nyilvánosság előtt. Felbolydult erre a Fidesz méhkas. Talán nem mindenki akar nyílt kártyákkal játszani, nem mindenkinek célja a közügyekben való tisztánlátás, a közérdekű adatok nyilvánossága? A fentiek ellenére e helyen is rögzítem, nem fogunk félni akkor sem, ha darázsfészekbe nyúlunk, nem fogunk megijedni, mint ahogy hosszú éveken át sem féltünk a lakosságot szolgálni. Nem fogunk indokolatlan áremelésekhez segítséget nyújtani, a pazarlás és a város eladósítása ellen is szót fogunk emelni – mondta a képviselő.