Tatabányai Önkormányzat 2006-2010. Visszatekintés.

2010-ben a tatabányai önkormányzatról egészen más véleménnyel vagyunk, mint amilyen elképzeléseink 1990-ben voltak. De szomorúan gondolunk vissza az elmúlt négy év tatabányai demokráciára is.

A pártérdekek minden más érték elé kerültek, két-három ember hozott döntéseket politikai, szakmai ügyekben, a többiek pedig ezek megszavazására szegődtek.

A választások eredményeként Tatabánya képviselő-testületébe 12 Mszp, 11 Fidesz,  1 Szdsz, 2 Védegylet képviselő került. A Védegyletben fiatal erőként apja örökét ifj. dr. Petrássy Miklós ügyvéd, orvos vette át. Fenyvesi Béla – a Védegylet másik képviselő tagja – több cikluson  át  képviselte  Felsőgalla lakosságát.

A képviselőtestületben érdemi döntés meghozatalához 14 szavazatra volt szükség. A helyzet drámai volt a Védegylet szempontjából, hiszen jobboldali beágyazottsága alapján a mérleg nyelve is lehetett volna. Nem lett az, mert kitartott függetlensége mellett, nem kívánt előre semmilyen kötelezettséget vállalni. Hitünk szerint minden Tatabányáért kezdeményezett jó ügynek célba kell érnie, akkor is, ha több zászlóval érkeznek az egy táborba tartozó emberek. Több zászlóval érkeztek honfoglaló őseink, és több zászlóval érkeznek évente a keresztalják Csíksomlyóra Babba Mária tiszteletére a nyeregbe.

Minden olyan civil szervezet, párt vagy tömörülés számára figyelmeztető lehet történetünk, akik eltérni kívánnak a fő pártirányzatoktól.

Miután korábbi partnerünkkel nem sikerült megállapodnunk, másokkal pedig nem kívántunk közösséget alkotni – célkeresztbe kerültünk. Nemtelen és jogtalan támadások kereszttüzével kellett szembenéznünk.  A két nagy párt deklarált vagy ki nem fejezett nagykoalíciója megköttetett.

Ellenzék nélkül maradt Tatabánya közgyűlése!  A Védegyletnek nem adták meg az ellenzékieknek kijáró szerepköröket, az ellenőrzés lehetőségét. Ellenőrzés nélkül hagyták jóvá a költségvetéseket, egyezségek után indítottak többmilliárdos beruházásokat. Így adósodott el mérhetetlenül a város.

Az ellenőrző pénzügyi bizottság is a nagykoalíció irányítása alatt működött. A Védegylet egyetlen költségvetéshez sem tudott osztatlanul partner lenni. A közüzemi díjak áremelései is a két nagypárt megállapodásának volt alávetve. Azok rendre minden elemzés nélkül kerültek jóváhagyásra. A tatabányai wellness fürdő, a színház rekonstrukció, a hőerőmű többmilliárdos kölcsönökből történő megvásárlásához, a beruházások mikéntjéhez, a több száz millió forintot emésztő üzemeltetési költségekhez hozzájárulásunkat soha nem adtuk, persze véleményünkre nem is voltak kíváncsiak.

Soha nem értettük, hogy egy helyi társadalmi szervezet „legyőzése” miért jelent sikert egy nagy párt számára. A választ talán most akként lehet megfogalmazni: mert így lehet elhallgattatni az emlékezetet, ködösíteni a húsz éve tartó párt- és személyi koalíciókat. Egyáltalán  nem illik bele a mai demokrácia felfogásba egy ténylegesen független szervezet „belebeszélése” a „nagyok” dolgába. Egyetlen példa: a 2007-es nagy távhőemelés közvélemény előtti színpadi játéka a pártoknak, melynek utolsó felvonásaként egy újabb igazgató kinevezésével megköttetett az alku, megszületetett a kellő számú szavazat. Néha persze látszatellentét színjátéka is lezajlott a közgyűlésben és a médiában. Számtalan módszer került alkalmazásra, hogy a nagypártok szövetsége elfedésre kerüljön A lényeg azonban maradt: a „város érdekében” nagypárti koalíció működött és ellenőrzés nélkül uralkodott.

Felvetődik a kérdés: a fentiek után egyáltalán szabad-e független civil szervezetnek a helyi politikába beleszólnia. Ha az ember fel meri vállalni az értelmiségi lét kötelezettségét, akkor a válasz az, hogy igen. De ha ezen emberek száma kevés, öngyilkos vállalkozás az ilyen. Megismétlődött 1998. Akkor a Védegylet a második legnagyobb létszámú frakciót alkotta a közgyűlésben. A többség akkor is a kirekesztés módszerével élt. Tíz-tizenegy képviselő semmibevétele azonban nem lehetett eredményes. 2006-tól két képviselőnek ugyanezzel szembe néznie már nagy teher.

Mit tudott tenni a két képviselő az elmúlt négy évben? Olyan képviselői indítványokat tettek, melyek elől nem lehetett kitérni ill. felvetésük a lakosság elemi érdekeit szolgálta. Így született meg az ún. Tulipános ház műemlékké nyilvánítása, önálló képviselői indítvánnyal rámutatva annak nemzeti értékére. A Kárpát medencében először egész alakos szobor készült Tatabányán Esterházy János emlékére. A  Szent István út Felsőgallán e két képviselő kiállásának eredménye volt.

Sikerült több alkalommal lakossági aláírásokkal képviselői döntéseket kikényszeríteni. Ennek volt egyik példája az újvárosi rendezési terv lakossági véleményeztetése. A szakmai zsargonokkal teletűzdelt rendeletet először lefordítottuk érthető nyelvezetre, majd ezzel kerestük meg az ott lakókat.  Megértették, hogy környezetükért érdemes kiállni. Megdöbbentő erejű volt a lakossági fórum a nagyteremben, mely megtelt a véleményüket kinyilvánítani szándékozókkal. De hasonló volt a körzetben indokolatlanul megszűntetett kisposta ügye is: ezernél több aláíró protestált az oktalan intézkedés ellen. Hosszú évekig a posta pesti „nagyságai” csak elutasító levelet tudtak írni, mára azonban kénytelenek az újranyitás anyagi feltételeit felmérni. Igen kicsiny segítség kellene ahhoz, hogy Újváros legrégibb környezetében lévő szolgáltatás újraindulhasson. Sorolni lehetne számos más eredményt is, amit megemlítettünk csupán a példa értéke miatt tettük.

Az elmúlt négy évre húsz év tapasztalatával tudunk rátekinteni. Ott voltunk a közgyűlésben  már 1990-ben, és azóta folyamatosan. Van tehát összehasonlítási alapunk.   Rögzíthetjük azt is, a párton kívüliek helyzete folyamatosan nehezedik. Ha e nehézséget számszerűsíteni lehetne, a kezdeti (1990) nehézség súlya 2010-re megtízszereződött.

Összegző véleményünk:

–  A pártok „nem szeretik” a civil mozgalmakat, mert azok elmondják és ténylegesen képviselik a színes lakossági véleményeket és érdekeket, s nem pártparancsot teljesítenek. Ezáltal a pártok szemszögéből megbízhatatlanok. Természetesen olyan valóban civil mozgalmakra gondolok, melyeket nem a pártok hoztak létre saját céljaik segítésére, plakátragasztásra, cédulaszedésre.

–  A civilek szerepe a képviselőtestületben nemkívánatos, ezért minden lehetséges módszert kihasználnak a távoltarásukra.

–  Ha a civilek megerősödnek, meghatározó erejűvé válnak vagy valamely párt érdeke egyébként azt kívánja, nincs hiány az eszközökben felszámolásukra.

Végezetül rögzítenem kell azon személyes érzelmemet is, mely szerint büszke vagyok fiamra, ifj. dr. Petrássy Miklósra,  aki az elmúlt négy évben hihetetlen terhelés alatt tudta elveinket szolgálni. A Védegylet további tevékenysége akár befejeződik, akár sikerrel folytatódik (amiben nagyon bízunk) e négy év rendkívüli próbatételéért köszönettel tartozunk.

2010. július 14.

                                                         Dr. Petrássy Miklós

                                                           Védegylet elnöke