Tatabánya Felsőgalla Kálvária, Kápolna helyreállításának története I.

bb

1-62-42A felsőgallai Kálvária hegyen álló Kálvária-együttest Johan Fogl Felsőgalla bírája építtette 1855-ben. Erről tanúskodik a helyszínen a föld alatt megtalált vöröskő oszlop felirata. E követ a helyreállítás során a kápolna elé újra felállították.

A Kálvária együttes a második világháború alatt súlyosan megsérült, ezután állapota folyamatosan romlott, a természet a maradványokat birtokba vette. Az emberek sem törődtek vele, közvetlen melléje adótorony épült, melynek drótkerítése a kápolna faláig terjedt.

2005. évre a frankfurti st. Stephanius egyházközség anyagi lehetőséget biztosított a Kálvária helyreállítására. Keindl Antal Felsőgalláról elszármazott németországi plébános és a helyi képviselő kért fel ennek előkészítésére. A helyreállítás mikéntjéhez támpontot adni nem tudtak, csak azt, hogy az eredetihez hasonló legyen. Az együttes a tervezés időszakában nem állt helyi védelem alatt, jelen időre a helyreállítás következtében e védelem megvalósult.

A helyreállítást három részben mutatjuk be:

1. Döntéselőkészítő tanulmányterv 2005.

Ennek alapján döntés születhetett a legfontosabb kérdésekről:

• A visszaemlékezők szerint a változatok közül az „A” jelűre hasonlított leginkább a kápolna.

• A kereszteket kőből állítják helyre a kerítésével együtt.

• A keresztút az utolsó hajtűkanyartól indul, és körbevéve a Kálvária tisztást a kápolnánál végződik.

• A stációkat újrakészítik, megtartva az eredeti megjelenést.

2. Engedélyezési terv elkészítése 2006.

Tervezőtársam Bakos Mihályné volt. A tervezés során nagy segítségünkre volt az a képeslap a felsőgallai Kálváriáról, melyet győri képeslap gyűjtőktől vásároltunk. A látvány nagy örömünkre szinte megegyezett az „A” változattal. Az építési engedély dátuma 2007. május. A kivitelezés 2008-ra megtörtént. Az együttes felszentelése 2008. júniusában volt. A kőkeresztek és a stációk helyreállításához a tanulmányterven túl tervekre nem volt szükség, mivel azok eredeti állapota ismert volt.

3. Megvalósult Kálvária együttes

A megvalósult együttest képekkel mutatjuk be, melyeket az alábbi négy téma köré csoportosítottunk:

• Kápolnahomlokzatok

• Kápolnarészletek

• Környezet, keresztek, keresztút, stációk

• A Kálváriahegy látványa a Kálváriával

Tata, 2009. augusztus

Petrássy Márta okl. építészmérnök

TANULMÁNYTERV a Tatabánya, Felsőgalla Kálvária építményeinek (kápolna, keresztek, keresztút a stációkkal) helyreállításáról 2005.

A címben meghatározott tervezési feladat elvégzésére Fenyvesi Béla önkormányzati képviselő úrtól kaptam írásos felhatalmazást. A tárgyalások során szóban is elmond-tam, ezúton írásban is megerősítem, hogy a tervezési munkámért díjazásra igényt nem tartok.

1. JELEN ÁLLAPOT

KÁLVÁRIA

A felsőgallai templomhoz tartozó Kálvária a Kálvária hegyen található. A Kálvária hegy helyi jelentőséggel bíró természetvédelmi terület. Magassága kb. 324 mBf. A hegy tetején adótorony van.

A Kálvária ösvény a Kálvária közből indul, gyalogosan ma is végigjárható. Kezdeti szakaszát (az első hajtűkanyarig) a lakótelkek felé meredek lejtő szegélyezi, mely veszélyesnek mondható. Az ösvény meredeken emelkedik és egy újabb hajtűkanyar után megérkezik a hegytetőre. A stációk az ösvény hegy felőli oldalán állnak, az ösvény kis kiöblösödésében. A kiöblösödéseket helyenként terméskő támfallal keretezték, ill. támasztották. A stációk kb. embermagasságúak, kőből faragottak. Talán két darab hiányzik.

A keresztút eredeti nyomvonalának megtartása megfontolást igényel. A jelen állapot balesetveszélyessége, omlásveszélyessége szemrevételezés alapján is felvetődik, megnyugtató módon e kérdés rendezése csak az útvonal sziklafalának megerősítése, biztonsági korlátok elhelyezése árán lehetséges. E feladat talaj- és kőzetmechanikai vizsgálatokat igényel. Az eredeti útvonal helyreállítása mellett szóló döntés esetén irodánk erre megfelelő szakember hiánya miatt vállalkozni nem tud.

A keresztút hegytető előtti utolsó hajtűkanyarjából kiágazik egy ösvényszakasz, mely az adótorony murvaútjába torkollik. Önként adódik a felvetés, kiváltható-e a balesetveszélyes útszakasz ezen új nyomvonallal?

A Kálvária területéről régi katonai térképek összevetéséből sikerült egy olyan szintvonalas térképet készíteni, melyen a régi keresztút régi nyomvonalát feltüntettem, a kápolna helye rögzíthető, és az új keresztút nyomvonal berajzolható.

71

KÁPOLNA

4A hegytetőn, közvetlen az adótorony kerítése mellett áll a romos kápolna. A kápolna téglalap alaprajzú, trapézalakú szentélyzáródással. A bejárati fala kb. 2,5-3 méter magasan van meg. A falazat 65 cm vastag, kőből falazott, tégla kiegyenlítő sorokkal. Félköríves záródású kőkeretes bejárat látható az ajtópántok nyomával. Az oldalfalon ablak volt, mert a parapet kialakítása még megvan, de az ablak magassága már nem látható. A szentély-rész fala erősebben romos, kb. 1 méter magas. A kápolna jelen állapotáról felvételeket készítettünk.

5A jelen romos állapotot felmértük, rajzban rögzítettük. Ennek alapján alaprajzot rekonstruálni tudtuk. Sajnos a romos állapotból a kápolna jellegzetességeire nem lehet következtetni. Sajnos minden kérés ellenére sem sikerült a lakosságtól olyan fényképet vagy más dokumentumot beszerezni, mely a kápolna lényeges építészeti elemeiről tanúskodna. Régi dokumentum esetleges felderítése lényegesen megkönnyítené a tervezői munkát, és szolgálná az eredeti állapot visszaállításának igényét.

1-678

910

KERESZTEK

12A három keresztnek csak a talapzata áll, kőtömbből kifaragva. A talapzatok nincsenek olyan rossz állapotban, hogy ne lenne érdemes restaurálni. Nyolcszögletű térség határolja a kereszteket, kb. 90 cm magas beton kerítéssel. A kerítés egy szakasza dőlt csak ki a bejárat mellett. Állapota olyan, hogy javítással érdemes helyrehozni.

Mind a keresztek, mind a kápolna a templom felé vannak tájolva.

2. HELYREÁLLÍTÁSI TEENDŐK

KERSZETÚT

13Elvi döntés szükséges arról, hogy a régi teljes hosszúságú keresztút vagy az előzőekben javasolt, a térképen feltüntetett nyomvonalú keresztút irányában történjen a további tervezés.

Az útvonalon elhelyezendő stációk vonatkozásában tervezés szempontjából számomra egyértelműnek adódik, hogy a stáció-oszlopok az eredeti formájukat tartsák meg akár restaurálásnál, akár új oszlop faragásánál. A régi útvonalán ezek helye adott. Ha a javaslat szerint az útvonal módosulna, az egyes stációk elhelyezkedését külön 14megfontolás tárgyává kell tenni. A régi oszlopokból ez esetben kettő a helyén maradhatna, a többi 12-t az új útvonalszakaszon a régihez képest besűrítve kellene elhelyezni. Az egyes stációk képeinek kérdése külön vizsgálandó.

A Kálváriákhoz vezető keresztutak magyarországi példáit tanulmányozva találkoztam olyan megoldással, amelynél a keresztút egy egyenes vonalú lépcső volt. A mellékletek között a magyarpolányi példa tanúskodik erről. Felsőgallán is nyílna erre lehetőség a terep geometriai méreteiből számítva. A Kálvária-köztől a keresztekig a vízszintes távolság kb. 180 méter, a függőleges távolság kb. 90 méter. Ez esetben 550-600 lépcsőfok vezetne fel a hegy tetejére. Ez grandiózus beavatkozás a tájba, környezetébe, jelentős anyagi forrásokat is igényel, de megfelelő feltételek biztosítása mellett Felsőgalla meghatározó szellemi és építészeti alkotásává válna.

KÁPOLNA

15Első tennivaló a további romosodást meggátolni. Ehhez szükséges lenne a kápolna falainak közvetlen közelében lévő mindennemű növényzet kiirtása, a belsejéből természetesen teljesen, a környezetében legalább 1 méter távolságig. A növényzet, gyökerével együtt repesztő, romboló hatású. Ezzel együtt a kápolna belsejében a régi padlószintet ki kellene alakítani a tereppel. A bejárat és a kápolna ugyanis kissé feltöltődött. ezáltal felderíthetővé válna az eredeti padlószint.

16A romos falak tetejére 10 cm vastag fagyálló betont javaslok teríteni, hogy a kőfalat a fagyhatás ellen megvédje. Vázlatokat készítettem a kápolna teljes helyreállításának formai lehetőségeire. A vázlatok arra alkalmasak, hogy esetleg az eredeti kápolnára emlékezők felismerik-e a régi kápolnát, vagy annak egyes jegyeit. Olyan kérdésekre adandó válasz segítené a továbbtervezést: volt-e torony a kápolnán? A bejárati homlokzat két szélén lévő oszlopok tetején állt-e szobor vagy alakzat? Be volt-e vakolva a kápolnafal? Mivel volt fedve a tető?

Döntés kérdése természetesen az is, hogy az emlékezés dokumentumait milyen mértékben kell figyelembe venni. A mellékelt vázlatokból kiválasztható a kápolna újjáépítésének jellege.

1819

A romokról készült képek a kápolna és környezetének növényzettől megtisztított állapotát ábrázolják.

KERESZTEK

72A keresztek geodéziai helyének megjelölését régi térképek segítségével a nagy méretarányból adódó lehetőségek mellett azonosítani tudtuk. A kereszteket körülvevő épített kerítést, a keresztek talapzatát fényképeztük, felméréssel rajzon helyzetüket és méretüket rögzítettük. A kerítés kissé szabálytalan nyolcszög, melynek egyik oldala már ki van döntve, közvetlenül a bejárati kapu jobb oldalán. Az épített kerítés bejáratán megtalálható ajtóvasalat kis vaskapu hajdani létére utal. Helyreállítása kívánatos lenne. A kerítésfalazat többi részének állapota nem kíván jelentős átépítést, felújítást azonban igen. Ennek költségét nem becsülöm jelentős összegűnek.

A Krisztus kereszt talapzata méretében kismértékben eltér a két latorkereszt méretétől. A talapzat homokkőből készült. Felületük rongálódása nem nagy mérvű, restaurálásra mindenképpen érdemes.

Külön eldöntendő kérdés, a keresztek milyen módon kerüljenek ismét helyükre. A kápolnához hasonlóan ismeretlen az eredeti keresztek anyaga, megjelenési formája, korpuszok jelenléte. Figyelembe kell venni a terület őrizetlen állapotát. Olyan megoldást kell találni, mely a rongálók figyelmét legkevésbé vonzza e helyre. A mellékelt rajzon nemesfából készült kereszteket képzeltünk el, korpuszok megjelenítése nélkül.

A KÁLVÁRIA KÖRNYEZETE

A Kálvária az erdővel borított ki tisztáson helyezkedik el, a legmagasabb ponton. Közvetlen környeztében brutális módon telepített adótorony van. Nemcsak a Kálvária szakrális jellegéhez méltatlan, de egész Felsőgalla látványképét csúfítja. Az adótorony kerítése a kápolna közvetlen közelében, attól 60-120 cm távolságra húzódik. A kerítés áthelyezése a kápolna szakaszán a kápolnától 4-5 méter távolságra mindenképpen indokolt.

A Kálvária tisztás karsztos ősgyep, melynek megtartása külön érték. Erre nyomatékkal hívnám fel e helyen is a figyelmet. A feltűnően jelenlévő kakukkfű megóvására fokozott gondot kell fordítani. Az ősgyep megtartását még a keresztek által jelzett területen is javaslom, a kereszteket körülvevő kerítésen belül csak a legszükségesebb talajegyengetést javaslom elvégezni. E helyen is az ősgyep megtartása külön értékkel bír.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a gyep védelmére a kivitelezés során is fokozott gondot kell fordítani.

ENGEDÉLYEZÉSI ÉS TULAJDONOSI KÉRDÉSEK

Az építési engedély megszerzésének nélkülözhetetlen feltétele a Kálvária tisztás jelenlegi tulajdonosától (Vértesi Erdőgazdaság) a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése. Tiszázandó a jelenlegi rom tulajdonjogának kérdése. Tisztázandó a helyreállítás által létrejött új érték tulajdonosának megjelölése, melynek leglényegesebb eleme a fenntartás kötelezettsége. Tisztázandók a keresztút régi és új helyének valamint a rajtuk elhelyezkedő stációk előzőekkel hasonló kérdései. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a felsőgallai Kálvária helyi védelem alá helyezése városi közkötelezettséget is jelent. Abban az esetben, ha a helyreállítás költségeit harmadik fél vállalja (esetünkben is erről van szó), a városnak meg kell tudnia teremteni a helyreállítás jogi feltételeit. Erre a hatályos építési törvény lehetőséget is biztosít az önkormányzat számára.

A fenti anyagot azért készítettem, hogy bizonyos, a fentiekben leírt alapkérdések tisztázódjanak. Körvonalazódjanak azon helyreállítási feladatok, melyek alapján olyan tervezési fázis indulhat meg, melyből a szükséges költségek is levezethetők. Egyben álláspontom szerint az általam elkészített értékelés arra is alkalmat ad, hogy a jogi kérdések tisztázódjanak, és az értékmegőrzés nemes szándéka mellé mind többen felsorakozzanak.

Ezen tanulmány ad felhatalmazást az előkészületek miatt arra is, hogy az ügy leghivatottabb képviselőjével, Simon Péter plébános úrral a konzultációkat közösen megkezdhessük.

(Ezen fejezet a 2005-ben készült tanulmányterv szerkesztett változata.)

212223242526

A felsőgallai kápolna eredeti állapotára jelen időben csak a meglévő romok utal-nak, dokumentáció nem áll rendelkezésre. Sem a levéltárban, sem a Felsőgallai Egyházközségnél, sem pedig a felsőgallai polgároknál esetleg fellelhető fényképeket hiába kerestünk. A fennmaradó emlékezetre kell hagyatkoznunk. A fenti vázlatokat azon célból is készítettem, hogy az „öregek” esetleg rámutathassanak az eredetihez leginkább hasonlító változatra. Az ország más tájain lévő kápolnák fényképeit is azért gyűjtöttem össze, hogy az emlékezés erejét fel tudjam használni.

272829303132

Tatabánya, 2005. július 05.

Petrássy Márta

okl. építészmérnök

vezető építésztervező

vezető településtervező

ENGEDÉLYEZÉSI TERV

Építészeti műszaki leírás a Tatabánya, Felsőgalla Kálvária hegyen lévő kápolna helyreállítása

1. Előzmények:

Jelen megbízásban a fent említett épület helyreállítási engedélyezési tervének elkészítése volt a fel-adat. Az épület rendeltetése: kápolna.

2. Általános leírás

A Tatabánya, Felsőgalla Kálvária hegyi építményeinek helyreállítási munkái – kápolna, kálvária ke-resztek, keresztút a stációkkal – közül a kápolna épületének helyreállítási munkáihoz szükséges en-gedélyezési tervek elkészítésére az Egyházközségtől Fenyvesi Béla képviselő útján kaptam megbízást.

A Kálvária a felsőgallai templomhoz tartozik és a Kálvária hegyen található. A Tatabánya, 0381/4 hrsz.-ú terület a Déli-Gerecse (HUDI 20015) néven jelölt, kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű terület része. A hegy magassága kb. 324 mBf.

A hegytetőn, közvetlen az adótorony kerítése mellett áll a romos kápolna. Az épületmaradvány tégla-lap alaprajzú, trapéz alakú szentélyzáródással. A bejárati fala kb. 2,5-3 méter magasan van meg, míg az oldalfalak és a szentély falazata erősebben romos, kb. 1,7-1 méter magas. A falak 65 cm vastag-ságban kőből és tégla kiegyenlítő sorokkal készültek. A bejárati részen félköríves záródású kőkeret található. A kápolna jelenlegi állapotáról képek is készültek, amik a mellékletekben találhatók.

A kápolna homlokzati megjelenésére, jellegzetességeire nem sikerült régi dokumentumokat besze-rezni. Egyedüli gyenge támpont egy grafikus képeslap volt, ami alapján az épület megközelítő kubatúráját feltételezni tudtuk.

Jelen dokumentáció ezt a feltételezett megjelenést tartalmazza.

3. Általános adatok.

Beépített alapterület: 35.9m2

Földszinti padlóvonal: +0.00m

Bejárat előtti terepszint: -0.10m

Párkánymagasság: +4.10m

Gerincvonal: +6.20m

Harangtorony magassága: +9.0m

4. Épületszerkezetek

Az épület megmaradt falszakaszai a meglazult, szétfagyott, sérült elemeinek eltávolításával és új elemek beépítésével felújíthatók.

A kápolna előtti betonszerkezetű lépcső elbontásra kerül. Helyette terméskőből új tereplépcső készül betonszegéllyel, rajta süttői mészkő fedlappal.

4.1. Felmenő falszerkezetek, födémek

Az épület teherhordó szerkezete vegyes falazattal – terméskőből és téglából – készült 65 és 50 cm vastagságban. Az új falazat is ezzel azonos módon készül 50 cm-ként 3 sor kiegyenlítő km téglasorral, az oldalfalakon vakablakok kialakításával, süttői kőlap könyöklőkkel. Az oromfal 51 cm vastag-ságban készül km téglából, beton lezárással, süttői kőlap fedkővel és kőkereszttel. A falazatok lezá-rására monolit vb. koszorú készítendő.

A helyiség belső légterének elhatárolására 12 cm vastagságban dongaboltozat készül.

4.2. Burkolatok

A kápolna helyiség kőanyagú padlóburkolata felújítandó, vagy a teljes feltárás után az állapotától függően új kő padlóburkolat készítendő.

4.3. Tetőszerkezet, héjalás

Az új vb. koszorúra üres fa fedélszék készül hódfarkú cserépfedéssel, tetőlécezéssel, fóliaterítéssel. Az új harangtorony is faszerkezetből készül, zsaluzat burkolattal, fazsindely fedéssel, csúcsán ková-csoltvas kereszttel.

4.4. Nyílászáró szerkezetek

A kápolna bejáratára keményfa szerkezetű ajtólapot javasolunk külső kovácsoltvas rácsozattal.

4.5. Homlokzatképzések

Az épület lábazata süttői kőburkolatot kap. A főbejárati oromfal sík felületének megbontására 5 cm heraklit lemez elhelyezését javasoljuk a homlokzati rajznak megfelelően. A bejárat hangsúlyozására süttői kőből kisoromzat szegélyt kell elhelyezni, ill. utólag bevésni. A homlokzati falfelületek terranova nemesvakolatot kapnak.

Tata, 2007. 01. 21.

Bakos Mihályné                                                                                         dr. Petrássy Márta

építész tervező                                                                                              vezető tervező

É-3/11-0114                                                                                                     É-1/11-0129

33343536

A kápolna falazatmaradványai növényzettől megtisztított állapotban

Fontos volt az épületbe belenőtt fák, cserjék eltávolítása a gyökerek romboló hatása miatt.

Bejárat belső nézete.  Jól láthatók még a kapu-pántok is.

Bejárat belső nézete. Jól láthatók még a kapu-pántok is.

Boltváll maradványa. Helyreállítás során újra-falazták.

Boltváll maradványa. Helyreállítás során újra-falazták.

Bejárat külső nézete. Látható, hogy a kápolna belsejébe sok föld került, de a kapukeret méretéből a belső padlóvonal visszaállítható.

Bejárat külső nézete. Látható, hogy a kápolna belsejébe sok föld került, de a kapukeret méretéből a belső padlóvonal visszaállítható.

A szentély résznél semmi sem látható az esetleges nyílásokból.

A szentély résznél semmi sem látható az esetleges nyílásokból.

Falrészlet

Falrészlet

Az előkerült képeslap a Kálváriáról.

41Látható a fatorony és a főhomlokzaton a két tagozott oszlop. Érdekes, hogy az oldalfali ablak nem ábrázolódik. A falmaradékokból egyértelmű, hogy volt ablak.