Az első magyarországi Esterházy János szobor, mely egyúttal az első egészalakos Esterházy-szobor.  Az emlékmű hírdeti a helytállásáért, az üldözöttek megsegítéséért mártírhalált halt felvidéki magyar örökségét.

2008. október 5-én avatták fel Tatabányán Esterházy János első magyarországi szobrát – Péterfy László szobrászművész alkotását. A szoborállítás kezdeményezője ifj. Dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő, megvalósítása a Független Tatabányai Védegyletnek köszönhető a Nemzetőrség megyei szervezetének közreműködésével, Tatabánya városának anyagi támogatásával.

 

A szoboravató ünnepi beszédet Duray Miklós tartotta. Beszédet mondott Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, ifj. Dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő, Martényi Árpád az Esterházy Emlékbizottság elnöke és Sándor Tamás a Tatabányán működő Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület elnöke. A szobrot Duray Miklós és ifj. Dr. Petrássy Miklós leplezte le.

 

“Kértük a művész úrtól: Esterházy János erkölcsi győzelme szépséget sugározzon.” (Dr. Petrássy Miklós, a Tatabányai Védegylet elnöke)

„Egész alakos bronz szobor Esterházy Jánost a kisebbségért bátran kiálló politikust ábrázolja. Az alakot … a kőtömbből mintha most bontanánk ki az elfeledettségből, és mintegy jelképesen megszabadítva a sok évtized igazságtalan meghurcoltatás nyomasztó súlyától.” /Péterfy László szobrászművész/

A szobor mondanivalójában Esterházy János harmadik életszakaszát kívánja ábrázolni, nevezetesen Esterházy-Malfatti Alice-nak az Esterházy János Emlékkönyvben lévő írását idézve: „A harmadik életszakasz, Esterházy János kihantolása, feltámadása.”

“Állni fog ez a szobor itt minden üldözöttért, kitelepítettért, baráti kezet nyújtva az évszázadokon át együttélő szlovák barátainknak. Útmutatásként mindenki számára, ha eljön az új 2004. december 5-ei tanúságtétel, hogyan lehetünk jó magyarok. (ifj. Dr. Petrássy Miklós beszédéből részlet)”

 

 Esterházy János

Esterházy János élete és munkássága a Kárpát-medencében egymás mellett élő népek számára nyújt olyan példát, mely a kölcsönös tiszteletet, a békés egymás mellett élés lehetőségét teremti meg. Sorsa azokéval azonos, akik példamutató magatartású, erkölcsös, elveikért hű és ahhoz mindenkor ragaszkodó emberek sorsa volt az elmúlt évszázadban – az üldöztetés, a megaláztatás, a börtön és a végtisztesség megadásának hiánya. Esterházy János a két világháború közötti, és a II. világháború utáni időszak értékeket megőrző, konzervatív és szabadelvű keresztény, a kisebbségi magyar sorstársaival közösséget vállaló parlamenti képviselő a szlovák parlamentben – önfeláldozó mártír. Esterházy János polgári minőségben pártpolitikus volt, a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője, az országos Keresztényszocialista Párt elnöke. Kassa csehszlovák parlamenti képviselője. Első parlamenti beszédében hangzott el a mondat:

 „Akaratunk ellenére odacsatoltak Csehszlovákiához, követeljük, hogy a csehszlovák kormány teljes körben tisztelje a mi kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági javainkat.”

 A bécsi döntés után szlovák területen maradt, és megalakította a Slovenskói Magyar Pártot. A magyarság érdekeit éppen úgy képviselte, és követelte a szlovák kormánytól, mint a szlovák lakosság érdekeinek tiszteletben tartását a magyar kormánytól. 1942-ben a szlovák parlamentben egyedüli volt, aki nem szavazta meg a zsidótörvényeket.

 „Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus, a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.” – mondta felszólalásában.

 1944 -ben magyarok, zsidók,csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Ugyanezen évben Budapesten letartóztatják a horogkeresztesek. A háború után a szlovákok tartóztatják le, majd átadják a szovjeteknek és tíz év kényszermunkára ítélik – a szovjet hatóságok Szibériába internálják. 1947-ben a szlovák nemzeti bíróság halálra ítéli. 1949-ben elnöki kegyelemben részesül – életfogytiglani börtönbüntetést kap. 1957-ben hal meg.

 (Részlet ifj. Dr. Petrássy Miklós önálló képviselői indítványából)

  

 

  

Ifj. Dr. Petrássy Miklós beszéde Esterházy János tatabányai szobrának avatásakor:

“Az elmúlt napokban invitációt küldtünk gróf Esterházy János tisztelőinek. Köszönöm, hogy itt vannak. Köszöntöm mindannyijukat. Együtt idézhetjük néhány percre a legnagyobb felvidéki magyar emlékét. Az emlékezésen túl a Független Tatabányai Védegylet maradandót, ezt a szobrot kívánta állítani gróf Esterházy Jánosnak. Nagy támogatást kaptunk a Nemzetőrség tatabányai szervezetétől, melyet ezúton is megköszönünk. Köszönjük a tatabányai önkormányzat anyagi támogatását, engedélyét a szobor köztéri felállításához, köszönjük mindazoknak, akik anyagiakkal, munkájukkal segítettek.

Köszöntöm Péterfy László szobrászművész urat, a szobor alkotóját.

Mi indította ezt a kis tatabányai társadalmi egyesületet, a Védegyletet arra, hogy Esterházy Jánosnak elsők között állít köztéren emlékművet? Röviden az okok felsorolása:

2004. december 5-én döbbenten hallgattuk a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményét. Sokan feltettük a kérdést, most mi a teendő? Esterházy János jutott eszünkbe, és apjának végrendelete: „Légy mindig jó magyar, fiam”. Ugyanígy döbbenten hallgattuk a szlovák parlament Benes dekrétumokat megerősítő döntését. A kérdés hasonlóan hangzik, most mi a teendő. A mai zűrzavaros életünkben arra a kérdésre sem tudunk választ adni, ki a jó magyar? Isten áld meg a magyart fohász ritkábban hallható, mint a kötőszóként használt hazaáruló jelző. Talán egyetlen válasz adható erre: gróf Esterházy János jó magyar volt. Az ő példája és szelleme követendő.

Engedtessék meg nekem egy személyes indok is. Ennek elmondásához Esterházy János nővérének soraihoz fordulok. „1919 októberében … az egyetemi tanárok nagy részét családjukkal együtt kiűzték az országból azzal az indokkal, hogy nem odavaló illetőségűek. Ugyanilyen okból sok más családot is kiutasítottak. Nap mint nap láttam ezeknek a családoknak a kiköltözését. Aztán sokáig vagonlakók voltak a pályaudvarok holtvágányain.” Eddig az idézet. E sors jutott az akkor hároméves kislánynak, Simon Klárának, apai nagyanyámnak, aki Besztercebányáról indult ilyen vagonban, és lakott másfél éven keresztül a miskolci rendező pályaudvaron. Költözködnie kellett a selmecbányai Bányász Akadémia tanárának, anyai dédapámnak, dr. Stasney Albertnek is.

Az október 5-ei időpont kiválasztása tudatos volt. Kapcsolódni kívántunk ezzel az aradi vértanúk emléknapjához. Esterházy János dédapja báró Jeszenák Jánost, Nyitra megye főispánját Pesten, október 10-én végeztette ki Haynau. Orosz fogságba esve szolgáltatták ki a vérbíróknak. Száz év után dédunokája ugyanezt az utat járta: orosz fogságban szenvedett, majd őt is kiadták kegyetlen bíráinak. Mindkettőjük sorsa a mártírhalál volt.

Állni fog ez a szobor itt minden üldözöttért, kitelepítettért, baráti kezet nyújtva az évszázadokon át velünk együttélő szlovák barátainknak. Útmutatásként mindenki számára, ha eljön az új 2004. december 5-ei tanúságtétel, hogyan lehetünk jó magyarok. Építettük a szobrot továbbá azért is, hogy megerősítsük mindazok munkáját, akik Esterházy János politikai rehabilitációjáért, a “világ igaza” cím odaítéléséért és boldoggá avatásáért munkálkodnak.

Végül köszöntöm, kinek nevéhez fűződik többek között, hogy a városunkban áll a bányászok és a bányászat tiszteletére Szent Borbála szobra, hogy méltóképpen tiszteleghetünk a kopjafáknál az Aradi Vértanúk emléke előtt, áll az Életfa szobor a magyar megmaradásért, s áll szemben velünk e téren az ’56-os szabadságharcosok emlékműve – ő az apám, Dr. Petrássy Miklós a Védegylet elnöke.

 

 A szoborállítás krónikája

 Ifj. Dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő önálló képviselői indítványt terjeszt elő „Esterházy János szobrának köztéren történő felállításához hozzájárulás megadása” tárgyban. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. decemberében tartott ülésén 345/2007. (XII.13.) kgy. sz. határozatában az indítványt elfogadja, a tulajdonosi hozzájárulást megadja.

(Önálló képviselői indítvány ITT »  )

Péterfy László szobrászművész úrnak kérésünket ekként fogalmaztuk meg: Esterházy János erkölcsi győzelme szépséget sugározzon. Az első vázlatok elkészültek, a művész úr a szobor mondanivalóját így írta le: „Egész alakos bronz szobor Esterházy Jánost a kisebbségért bátran kiálló politikust ábrázolja. Az alakot sötét színű kőtömbből mintha most bontanánk ki az elfeledettségből, és mintegy jelképesen megszabadítva a sok évtized igazságtalan meghurcoltatás nyomasztó súlyától. A szobor a Tatabányai Közgyűlésnek bemutatott tervek szerint Péterfy László szobrászművésznél megrendelésre kerül.

Ifj. Dr. Petrássy Miklós levélben tájékoztatja Esterházy János lányát, Esterházy-Malfatti Alicet a szoborállítás szándékáról, kérve egyúttal a szoborállításhoz a hozzájárulást (2008. január). Esterházy-Malfatti Alice válaszában örömmel támogatja a terveket.

Péterfy László szobrászművész elkészíti a szobor makettjét – 2008. február.

Ifj. Dr. Petrássy Miklós Tatabánya MJV 2008. februári közgyűlésén kéri és indítványozza, hogy a Város 2008. évi költségvetésében 7,5 millió forint támogatást biztosítson a szobor felállítására. A közgyűlés az indítványt elfogadja. A makettet a képviselő bemutatja a közgyűlésnek. (A helyi ITTHON újság cikke ITT » ) – ( Önálló képviselői indítvány ITT »  )

A szobor felállításához szükséges további 2,5 millió forintot ifj. Dr. Petrássy Miklós a képviselői fejlesztési keretéből fedezi. Az összesen 10 millió forint a szobor  kivitelezésének közvetlen költségeit fedezik, az alapozásra a szobor körüli parkosításra, megvilágításra, tervbírálatra, valamint előre nem látható költségekre kalkulációnk szerint 2-2.5 millió forintra van a továbbiakban szükség.

 Tatabánya Közgyűlését önálló képviselői indítvány formájában ifj. Dr. Petrássy Miklós tájékoztatja a szoborállítás állásáról. Az önálló képviselői indítványt a Közgyűlés 66/2008. (III.27.) kgy. sz. határozatával elfogadja. (A helyi ITTHON cikke ITT » )

2008. áprilisában Dr. Petrássy Miklós levélben értesíti Esterházy-Malfatti Alicét, Esterházy János lányát a szoborállítás állásáról, az avatás tervezett időpontjáról.

 Tájékoztatást küld Duray Miklósnak is, egyúttal felkéri a szobor felavatására, ünnepi beszéd elmondására.

 Péterfy László szobrászművész elkészíti a szobor bronz részének 1:1 méretarányú gipszmintáját a figurális alakról, melyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus elfogad és kivitelezésre javasolja.

Az Esterházy szobor felállításával kapcsolatosan Petrássy Márta okl. építészmérnök konzultációt folytat az építéshatósággal. Elkészít egy műszaki leírást a közműkezelési hozzájárulások megkéréséhez. Ezek tanúsága szerint a szobor felállításának megjelölt helye közművet nem érint. A Főtér rendezési tervén a szobor felállítási helye ill. az azon feltüntetett régészeti lelőhely határa egybeeshet. Fölös óvatosságból a Tatabányai Múzeumot az alap létesítésének idejére közreműködésre megkeressük.

 A felállítandó szobor megvilágításának kialakításához szükséges 1.120.000.-Ft. összeget Fenyvesi Béla és ifj. Dr. Petrássy Miklós képviselői keretükből biztosítják.

 A szobor megvalósításának állásáról tájékoztatást adunk az Esterházy Emlékbizottságnak.  A helyi ITTHON tudósítása 2008. október 3-án  ITT » )

 

 

2008. október 5 – Esterházy szobor felavatása Tatabányán. A szobor Esterházy első magyarországi szobra, s egyúttal az eddigi első egészalakos Esterházy szobor.  (A Magyar Világ c. lap cikke ITT »  )

 

A szobor „utóélete” (Reményeink szerint az “Esterházy kultusz” kezdete Tatabányán)

 

 2009. február 5-én nyílt meg és két hétig volt látogatható a Pozsonyi Magyar Galéria gyűjteményes Esterházy-kiállítása Tatabányán. (Rákóczi Hírvivő tudósítása ITT » )

2009. október 9.  Megemlékezés és koszorúzás Esterházy János szobránál. A szobor talpazatánál Boráros Imre komáromi színész mondott verset szóban és énekben, melyet követően Puskin Művelődési Házban került sor Siposhegyi Péter „Hantjával sem takar” című, Esterházy János életéről szóló monodrámájának bemutatására.

 2010. április      Megemlékezés, gyertyagyújtás Esterházy János szobránál a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt lengyel államfő, és a vele együtt halt 95 honfitársa, valamint a II. világháborúban Katynnál mártírhalált halt lengyel hősök emlékére.