A Szent Korona és a Történelmi Magyar Alkotmány

A Szent Korona és a Történelmi Magyar Alkotmány

szent-koronaA korona kutatás elmúlt húsz éve bizonyította azt az ezeréves néphitet, hogy:

Szent István királyunkat ezzel a Szent Koronával koronázták meg és ez volt az a korona, melyet halálos ágyán a Boldogasszonynak, Szűz Máriának felajánlott.

A Szent Korona eredetileg is Szent Koronának készült, előre megtervezett alkotás.

A magyar történelem elmúlt ezer éve, beleértve napjainkat is, a Szent Korona köré fonódó történet és eszmevilág. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a Szent Korona eszme a XV-XVI. századtól Szent Korona-tanként elfogadott alkotmányként funkcionál.

Joggal kérdezheti a Tisztelt Olvasó, akkor nem igaz az, hogy az 1949. évi alkotmány az első alkotmánya volt Magyarországnak? Így van, nem igaz. Volt alkotmánya az országnak, történelmi szokásjogi alkotmánya, éppen olyan alkotmány, mint Angliában napjainkban is van.

A mai napig két típusú alkotmányt ismer a modern világ. Az írott alkotmányt és a szokásjogon alapuló történelmi alkotmányt. Az írott alkotmányban összegezik az állam és a közélet legmagasabb szintű és legfontosabb szabályait. A történelmi alkotmány szokásjogon alapszik. A szokásjognak az a lényege, hogy joggá csak az válik, amit a társadalom, az egyes közösségek hosszú időn keresztül elfogadnak. A szokásjog közmegegyezés, jogi egyetértés, melyet nem feltétlenül kell írásba foglalni. Magyarországnak ilyen alkotmánya volt 1946-ig. Ezen alkotmányforma szerves fejlődésre alkalmas, és támpontot ad az ország kritikus helyzeteiben. Jól bizonyítják ezt az 1848-ban, majd 1920-ban bekövetkezett események. A Werbőczy-féle feudális jogot alkotmányos módon lehetett polgári-kapitalista joggá alakítani minden megrázkódtatás nélkül. Bizonyítani sem kell, hogy a történelmi alkotmány jóval magasabb jogi kultúrát tételez föl, mint az írott alkotmány.

A Szent Korona tana

A történelmi magyar alkotmány a Szent Korona tanán és az úgynevezett sarkalatos törvényeken alapszik. Ez utóbbiakról e helyütt csak annyit, ilyen sarkalatos törvények voltak az 1848. III-IV. törvénycikkek a felelős minisztériumról, az országgyűlésről vagy az 1869. évi IV. törvénycikk a bíróságok függetlenségéről.

A Szent Korona tan tiltja a diktatúrát. A Szent Korona tan az egész világon egyedülálló államfelfogás. Lényege az, hogy a Szent Korona minden hatalom és jog forrása. A Szent Koronában egyesülnek a politikai jogok gyakorlói, a mindenkori uralkodó és a mindenkori politikai nemzet tagjai. Ezzel teremtődött meg egy, az uralkodóktól független, jogi állam fogalma. Erre a jogfejlődési szintre a modern világ csak a XIX. században jutott el. A Napkirály azt mondta Az állam én vagyok.. A magyar uralkodó ezzel szemben soha nem volt azonos az állammal. Már a vérszerződés ötödik szakasza így szól: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.

Később, 1222. évben az Aranybulla ellenállási záradéka az alábbiakat tartalmazza: Elrendeljük, hogyha mi vagy valamelyik utódunk valaha is ezzel a rendelkezéssel szembehelyezkedne … országunk püspökei, nemesei és utódaik mindörökre ellenállhassanak és ellentmondhassanak.
Évszázadokon keresztül a királyi koronázásnak része volt az úgynevezett koronázási eskü, mellyel a király a törvények betartására tett Isten előtt fogadalmat.

A Szent Korona szakrális fejedelem. A szakrális fejedelem kapcsolatot teremt az Ég és a Föld között. A Szent Korona tanának kicsit tágabb lényege, hogy az állami hatalmat a Szent Korona gyakorolja. A királyi hatalmat átadni kizárólag csak a Szent Koronával lehet. A Szent Korona részben fizikai tárgy, mellyel a királyt megkoronázzák, részben az államhatalom maga. Enélkül senki sem lehet magyar király. Ezért hiába koronázzák meg Károly Róbertet két alkalommal is idegen koronával, csak a harmadik koronázásnak van eredménye, mely a Szent Koronával történik. Mátyás király is mindent megtett, hogy a Szent Koronával koronázzák meg. Vissza kellett vásárolnia az országból kilopott Szent Koronát hatalmas váltságdíjért.

A Szent Korona tan írásban az 1440. évi budai országgyűlés iratában jelenik meg először. 1517-ben Werbőczy az úgynevezett Hármaskönyvben tételesen is leírja a közjogi tételt.

A Szent Korona tan szerint minden ember egyenlő. István király intelmeinek egyik része Imre herceghez a következő: Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotba születik, és hogy semmi sem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg, a gyűlölség.A Szent Korona tagjai 1848-ig a nemesek és az uralkodó, 1848. óta minden választópolgár és az uralkodó. A Szent Korona tagság azonban független volt fajtól, vallástól és minden megkülönböztetéstől. A horvát nemes egyenrangú volt a magyar nemessel, a román paraszt jogállása azonos volt a magyar paraszt jogállásával. A Szent Korona tagság így biztos védelmet nyújtott a középkori feudális diktatúrákkal szemben.

A Szent Korona tan a nemzet politikai és gazdasági önállóságának záloga. Csak egy mondattal van módom ehelyütt még utalni arra, hogy a Szent Korona tan tartalma biztosította évszázadokon keresztül a Szent Korona országainak területi integritását, fennmaradását, nemzeti tulajdonuk, a föld és stratégiai ágazatok megtartását.

A Szent Korona és a Habsburg-ház

Talán kevesen tudják, hogy 1849-ben a Habsburg-ház trónfosztása a történelmi magyar alkotmány, a Szent Korona tan megsértése miatt történt. A nemzet, élén a nagy tudású jogász, Kossuth Lajos másként nem is cselekedhetett. V. Ferdinándot, osztrák császárt és megkoronázott magyar királyt az osztrák nemzeti kormány lemondatja. Az úgynevezett osztrák olmützi alkotmányban Ferenc Józsefet ruházzák fel hatalommal úgy, hogy a magyar kormányt az osztrák nemzeti kormány alá rendelik, királyt nem választanak és nem koronázzák meg. A Szent Korona országait tartományi létbe süllyesztik. Súlyosan megsérül ezzel a Szent Korona tanának az együtt uralkodás elve, semmibe vétetik a Szent Korona fő hatalma. A magyar nemzet nem tehetett más, mint a történelmi alkotmány alapján megfosztja a Habsburg-házat méltatlanság címén a királyi tróntól.

Nem közismert az sem, hogy ezen osztrák olmützi alkotmány vette le a magyar címerről a Szent Koronát. Jelezve, nem a történelmi alkotmány alapján kíván uralkodni Ferenc József. Annak ellenére, hogy a korona nélküli címert a mai napig Kossuth címernek nevezzük, tény, hogy Kossuth Lajos még emigrációjában is mindig koronás címert használt.

A Habsburg-ház tagjai évszázadokon keresztül mindent elkövettek, hogy a Szent Korona hatalma alól kivonják magukat. A Szent Koronával történő koronázás után azonban kénytelenek voltak fenntartani a Korona országaiban az alkotmányos monarchiát. Az osztrák császár egy személyben magyar király is volt. Az osztrák császár a tartományokban diktatorikusan uralkodott, a Szent Korona országaiban kénytelen volt. alkotmányos eszközökkel élni. Így a Szent Korona országainak tagjai, nemcsak Magyarország, hanem Erdély, Horvátország, Szlavónia stb. olyan státusban maradtak, melyben nem volt lehetőség önkényuralomra, diktatúrára.

A Habsburg-ház évszázadokon át lázította a nemzetiségeket, szakadjanak el a Szent Koronától és váljanak osztrák tartománnyá. Azt elhallgatták persze, hogy ezzel a nemzetiségek elvesztik minden jogukat, melyet a Szent Korona biztosított számukra. Az aknamunka sajnos sikerült. 1848-ban Kossuth Lajos csapatainak hadakozni kellett a románokkal, szerbekkel, horvátokkal. A mű végül Trianonban teljesült be, melynek eredményeként a Kárpát-medence népeinek ellenségeskedését és nem egyszer háborúit kell napjainkban is megélnünk.

A Történelmi Alkotmány érvényessége

Annak ellenére, hogy a Szent Korona tanának csak néhány elemére és annak is vázlatos áttekintésére volt módon, nem lehet megkerülni azt a kérdést, miként alakul a Történelmi Alkotmány státusa napjainkban.

1946-os I. törvénnyel az ország kimondta: Magyarország köztársaság. Az 1949. évi XX. törvény az akkori tartalommal, lemásolva a szovjet alkotmány, írott alkotmányt hirdetett. Mi pedig büszkén ünnepeltük a népköztársaságot és alkotmányunkat a diktátor gúnyaként, éppen Szent István napján. Mi történt 1989-90-ben? Az 1949. évi alkotmányt 90%-ban átírták ugyan, de a Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád aláírásával ellátott 1949. évi XX. törvényként van ma is hatályban. A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy a Történelmi Magyar Alkotmányt senki, sem országgyűlés, sem népszavazás nem hatálytalanította. Nem is tehette volna ezt meg, mert a Szent Korona tanából következik, hogy sem az uralkodó, sem pedig a nemzet, viszonyukat a Szent Koronához nem határozhatják meg. Deák Ferenc szerint sem, mert: Jogtalanság jogot nem alapít. Ezért a Történelmi Magyar Alkotmány ma is érvényben van, annak ellenére, hogy ma még nem hatályosul. Az, hogy egy alkotmányt nem lehet megváltoztatni, nem ritka. Nem lehet megváltoztatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország alkotmányát. Ezen országok emellett modernek és demokratikusak.

Tévedés azt hinni, hogy a Szent Korona tan a királyság intézményéhez kötött. Az együtturalkodás elve a királyság idejében azt jelentette, hogy a királyt megválasztották és megkoronázták, akinek azonban az országgyűlés által hozott törvények szerint kellett uralkodnia. Polgári demokráciákban az elv változatlan, csak a szereplők módosulnak. Az ország vezetőit, legyen az köztársasági elnök vagy miniszterelnök, a választópolgárok választják közvetlenül vagy a parlamenten keresztül. Legyen azonban akármilyen legmagasabb méltóságú személy is, tevékenységét csak a törvények szerint gyakorolhatja.

A Szent Korona tana és eszméje több mint ezer éves fejlődésen ment keresztül. Lényege azonban nem változott, nem változott az, hogy jogtalan a diktatúra, minden ember egyenlő, hogy a közös vagyon nem a kiváltságosoké, a kitüntetések, kinevezések adományozása nem személyhez, hanem érdemhez kötődik, az ország nem mondhat le meghatározott tulajdonáról, nem adhat el mindent földet, vizet és levegőt, hogy az országot és a nemzetet meg kell védeni.

Meggyőződésem, az egész társadalom, az egész nemzet egyetért ezekkel az elvekkel. Ma azonban írásba foglalt rendeletekkel és törvényekkel és modern pandúrokkal akarjuk a rendet biztosítani. Ezzel szemben a Szent Korona tana a szokásjog alapján természetes módon kivetette magából a törvényei ellen vétőket.

Nem kellene félnie a magyar parlamentnek, a magyar politikai elitnek, hogy kimondja a Szent Korona tanának hatályosságát, és ezzel a magyar állam jogfolytonosságát. Ha ez megtörténne, ezzel kimondatna az is, hogy az írott törvényeknél sokkal hatalmasabb erő az íratlan erkölcs, az Isteni parancs. Ha ez megtörténne melyet őszintén remélek Szent István intelmeihez hasonlóan mondhatnánk: Szent István koronáját az erkölcsök ékesítik, mely nélkül sem uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni nem lehet..

Tatabánya, 2000. január

Dr. Petrássy Miklós

A fenti írás megjelent a 24 Óra, az Itthon újság, Komárom Eszetergom Megyei Hírlap újságokban