Nyílt levél Habsburg György Úrnak
“Hogyan lehet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári eseményeket és azok következményeit Budapesten ünnepelni és évről-évre Szent István Jobbja előtt elhaladni? “
Nyílt levél Habsburg György Úrnak!
Mélységes fájdalommal értesültünk az internet útján, hogy Ön is részese volt a román miniszterelnök budapesti ünnepi fogadásának, melyet az 1918 december 1-i gyulafehérvári gyűlésre való emlékezés okán adott. Szomorúságunk annál is inkább nagy, mert Önt rendre a Szent István napi Szent Jobb körmeneten az előkelőségek között láthatjuk.
Megrendülésünkből adódóan az emlékezés okáért figyelmébe ajánljuk az alábbi tényeket:
1883 október 30. Ausztria-Magyarország, Németország szövetségi szerződést köt Romániával, melyet 1913. február 18-án megújítanak.1916. augusztus 27. „ Románia azon óhajától vezérelve ….hogy azok oldalán legyen, akik inkább biztosítják a nemzeti egység megvalósulását. Ezen oknál fogva, és ezen pillanattól kezdve magát Ausztria Magyarországgal háborúban állónak tekinti.” (román hadüzenet) A román hadsereg megtámadja Erdélyt. A központi államok katonai győzelmet aratnak a román invázióval szemben. 1916. december 6-án elfoglalják Bukarestet. Románia 1917 február 10-én békét kér. A végleges békeszerződést 1918. május 7-én írják alá. 1918. november 10-én a román király parancsot ad Magyarország megtámadására. December 1-jén a román csapatok elérik a Maros vonalát. 1918. december 1. Gyulafehérvár. A Román Nemzeti Tanács gyűlést hív össze. Itt kihirdetik Erdély, Partium és a Tiszántúl keleti területeinek román királysággal való egyesülését. A román király az egyesülési igényt december 24-én 3631 számú törvényerejű rendelettel a román törvények közé iktatja.A gyulafehérvári nyilatkozat: „Teljes nemzeti szabadság az itt lakó nemzeteknek. Minden nemzet önmagát kormányozza saját nyelvén, saját közigazgatással, a saját kebeléből való egyének által.” Soha be nem tartva!Ön bizonyára tudja, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat a békeszerződést előkészítő román delegáció számára „Elengedhetetlenül szükséges és leghatározottabban megkívántatik. Így valószínűleg a népszavazás elkerülhető lesz.”Gyulafehérvár után december 24-én a román csapatok elfoglalják Kolozsvárt, 1919. május 1-én elérik a Tiszát, augusztus 4-én elfoglalják Budapestet. A budapesti Szabadság téren áll egy szobor, Harry Hill Bandholcz amerikai tábornok szobra, melyet a magyar nemzet hálából azért állított, mert ő volt az, aki megakadályozta, hogy a román csapatok elszállítsák a Nemzeti Múzeum kincseit. Ön bizonyára tudja, 1918. december 1 Gyulafehérvár és 1920. június 4 Trianon ikertestvérek.Hogyan lehet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári eseményeket és azok következményeit Budapesten ünnepelni és évről-évre Szent István Jobbja előtt elhaladni? Megtisztelő lenne az események értékelése és kérdésünkre adandó válasza.
2002. december