Égetőmű létesítésének kérdése Tatabányán
“A környezet igénybevételének, védelmének kérdése Önkormányzati alapjog és alapkötelezettség. A környezet igénybevételének lehetőségét az Önkormányzati rendeletalkotáson keresztül, valamint tulajdonosi jogosítványok alapján befolyásolhatjuk.
… A fűtőanyag pedig akármi is lehet. Az egyszer megindult üzem esetleges káros következményei után annak leállítása az országos tapasztalatok alapján szinte lehetetlen. Igen súlyos környezetkárosítás esetén van csak példa arra, hogy egy üzemet véglegesen felszámolják. Több milliárdos beruházás esetén ennek valószínűségét nullának tartom. Az esetleges kifogásokat előbb-utóbb kielégítik, és majd vitatkozunk azon, hogy a bűz bűz-e, a por por-e, a zaj zaj-e, és marad a betegség.
A végleges döntés előtt a lakosság véleményének kikéréséről, esetleges népszavazás kiírásáról közgyűlési határozatot kell hozni”
ÖNÁLLÓ KÉPVISELŐI INDÍTVÁNY – DR. PETRÁSSY MIKLÓS
Tatabánya megyei jogú város közgyűlésének
2005. november 24-i ülésére
Tárgy: Égetőmű létesítésének kérdése Tatabányán
Előterjesztő: Dr. Petrássy Miklós
Tisztelt Közgyűlés!
Előzmények:
Tatabánya sorsát és az itt lakók munkalehetőségét, természetes környezetének alakulását az elmúlt évszázadban az energiatermelés és az energiatermeléshez kapcsolódó feladatok határozták meg. A széntermelés bár gazdasági racionalitáson alapult, az energetika kérdése mindig politikai kérdés volt. A szénbányászat Tatabánya térségében való megszűnése átmeneti időre feledtette Tatabánya sorsának alakulásában az energiapolitikát. A kialakult infrastruktúra az erősen roncsolt környezet miatt a bioenergia divatjának megjelenésével az energiatermelés ismét célba vette Tatabányát. A bánhidai erőmű működését a VÉRT megszüntette, dolgozóit elbocsátotta, a régi módon történő energiatermelést ezzel befejezte. A szénbányászat természetes környezete volt az erőmű. A gazdaságosság azt követelte, ne szállítsák messze a gyenge minőségű szenet. A legrövidebb út után az felhasználásra kerüljön. A szénbányászat és az erőmű várost teremtett, sportot, kórházat, iskolát, lakóházakat épített. A VÉRT átadta a lakótelepet az összes gondjával együtt a városnak, dolgozóinak munkalehetőségéről teljes körűen nem gondoskodott. Ezzel új történet kezdődött. A globális célok úgynevezett bioenergia „hobbyjából” ered, mert itt maradt az erőmű telephelye, feliszaposodott hűtőtavával, elavult útjaival, és régen szerelt közműveivel.
A bánhidai erőmű jogi kérdésének helyzete
Kérdés, újraindíthatja-e a VÉRT az erőművet bioenergiával az Önkormányzat akarata ellenére. Van-e hatásköre, befolyása Önkormányzatunknak az erőmű fűtőanyag felhasználásában annak módosításába. Milyen más, magasabb fórum, hatóság illetékes e kérdést eldönteni? A város Képviselőtestületének és lakosságának csupán ennek a magasabb fórum által hozott döntés tudomásul vételéhez van joga.
Bioüzem a Környei úton
A bioenergia felhasználásával kapcsolatosan az elmúlt időszakban három törekvést véltem felfedezni, mely törekvéseket leginkább a sajtóból, híradásokból merítettem. Az első törekvéssel a szeptemberi közgyűlésen találkoztam. A pár soros Közgyűlési előterjesztésből azonban vajmi kevés feltételrendszer volt meghatározható. Meg vagyok győződve arról, hogy a Közgyűlés ezúttal egyhangú döntéssel jól határozott, amikor a Környei út közelében telepítendő üzem koncepcióját elvetette. Meglepő volt, hogy ezzel a döntéssel az országos sajtó kiemelt helyen foglalkozott, a Népszabadság és a Magyar Nemzet egyaránt. Sokan teszik fel a kérdést, a bioüzem kérdése befejeződött-e?
Bioüzem a bánhidai erőmű területén
A bioüzem létesítésének második lehetőségét a működését befejező bánhidai erőmű területének felhasználása adja. A VÉRT vezetőségének meggyőződésem szerint egyetlen gondja, hogy a telephelyet minél hamarabb eladja. Ismereteim szerint a vásárlók talán egyetlen lehetséges szándéka jelenleg bioüzem létesítése. Erről tájékoztatást is kaptunk Lévai Ferenc alpolgármester úr által összehívott frakcióvezetői értekezleten. Ezzel kapcsolatosan született az Önkormányzati rendelet, mely a terület változtatási tilalmat írt elő. Véleményem szerint helyes döntés, maximum 3 éves gondolkodási időt adott a város számára, hogy ne a VÉRT gazdasági érdekei érvényesüljenek elsődlegesen.
A fentieket követően az elmúlt időben úgynevezett informális közgyűlést tartott a Képviselőtestület. A VÉRT ekkor magával hozta a lehetséges befektetőt, aki elmondta terveit. Elmondta, s nem írásban előterjesztette. Eszerint Ukrajnából hozott fát, a helyszínen pelletezi, majd ezt szén segítségével égeti el az erőműben. Szemét és elhullott állat, vágóhídi melléktermék égetésével nem számol. A fűtőmű élettartamát 5 évre látják csupán előre. (Ehelyütt talán közömbös, de rögzítenem kell, ilyen nagy távolságból kis kalóriájú anyag elégetése anélkül, hogy az elégetést jelentősen dotálják, vagy a felhasznált anyag eltüntetését ne finanszírozzák, műszaki indokok alapján lehetetlen gazdasági vállalkozás. A Kárpátok faállományát kivágni, ezt dotálni és ehhez segédkezet nyújtani számomra természet elleni bűn.)
A környezet igénybevételének, védelmének kérdése Önkormányzati alapjog és alapkötelezettség. A környezet igénybevételének lehetőségét az Önkormányzati rendeletalkotáson keresztül, valamint tulajdonosi jogosítványok alapján befolyásolhatjuk. A rendeletalkotás egyik formája a helyi építési szabályzat megalkotása. Tulajdonosként jogosítványaink ennél lényegesen hatékonyabbak, ha csak a különböző szerződésekkel nem degradálódik nullává. A tulajdonjoggal rendelkező, építési szabályzatot kielégítő tevékenység – mely egyéb, tőlünk független törvényi feltételeknek is megfelel – már nem áll befolyásunk alatt (hacsak nem mi vagyunk a tulajdonosok). Így egy bioerőmű létesítésének fenti kritériumai után, ha az megfelel az előzőeknek, már csak tőlünk független hatósági engedélyektől függ. A fűtőanyag pedig akármi is lehet. Az egyszer megindult üzem esetleges káros következményei után annak leállítása az országos tapasztalatok alapján szinte lehetetlen. Igen súlyos környezetkárosítás esetén van csak példa arra, hogy egy üzemet véglegesen felszámolják. Több milliárdos beruházás esetén ennek valószínűségét nullának tartom. Az esetleges kifogásokat előbb-utóbb kielégítik, és majd vitatkozunk azon, hogy a bűz bűz-e, a por por-e, a zaj zaj-e, és marad a betegség.
A Képviselőtestület azon döntése, mely az erőmű területére változtatási tilalmat rendelt el, nagyon fontos döntés volt. Ennek folytatásaként, az ismeretek függvényében javaslom a bánhidai erőművel kapcsolatosan tanulmányok elvégeztetését. A tanulmányoknak a bánhidai erőmű üzeme, majd jelenlegi állása időszakának összehasonlítására kell kiterjednie. A jelenlegi állapot rögzítésére kellő időt, legalább másfél-két évet kell biztosítani, hogy megismerhetők legyenek azok a környezeti paraméterek, melyek az erőmű korábbi üzeméhez képest előálltak, illetve javultak. Elsődlegesen a levegő vizsgálatát kell elvégeztetnünk. De emellett minden olyan paramétert is föl kell mérni, mely a környezetet befolyásolja. Fel kell mérni egy esetleges új erőmű környezeti igénybevételi feltételeit, annak legközvetlenebb eseteit. Figyelembe kell venni egy esetleges üzemzavar lehetőségét és következményeit. A kibocsátásokat minimum évszakonként kell elvégezni. Vizsgálni kell a csapadék hatását a kibocsátott anyagokra, és azok vízbázisra való hatását. A kibocsátott anyagok orvos-biológiai hatását. A beszállítandó anyagok szállításból adódó energiafelhasználását. A megépítendő elkerülő utak lehetőségét. A keletkezett és elhelyezendő melléktermékek szállítási útvonalát és elhelyezési helyét. Az erőmű esetleges meglétének városfejlődésre való hatását. A várható élettartalmat, a befejezés utáni rehabilitációt, stb.
Már most tudomására kell hozni a VÉRT vezetőségének, hogy a törvényben ránk ruházott felelősséggel élni kívánunk. A VÉRT telephellyel kapcsolatosan az Önkormányzat számára a törvény három éves vizsgálati lehetőséget biztosít, mely időre szükségünk van.
A fenti mérési és vizsgálati eredmények birtokában lehet megfelelő következtetést csak levonni a bánhidai erőmű telephelyének további hasznosítására. Ehelyütt is javasolom olyan vizsgálatok elvégeztetését is, amely arra irányul, hogy az erőmű telephelyének energetikai célon kívül milyen más lehetőség adódik.
Bioüzem a hulladék ártalmatlanítására
A bioerőmű létesítésének harmadik változata a jelenlegi hulladéklerakó telep környezetét érinti. Talán ebben az utóbbiban kaphatna a város tulajdonjogot és ezen keresztül ellenőrzési jogot is közvetlenül. Természetesen ezen bioerőmű létesítése is számos kérdést vet föl. Az első csak a Tatabányán keletkezett hulladékot kívánjuk ártalmatlanítani, elégetni, vagy Tatabánya közvetlen környezetének hulladékát is, esetleg egy régió hulladékának elégetése is itt történne. A hulladék keletkezésének térsége számomra azt a kérdést veti föl, hogy ebben az esetben azt kell megvizsgálni, hogy e régióban hol a legalkalmasabb a hulladék elégetése. Vizsgálatok nélkül nem mondható ki ez, csak Tatabányán történhet és másutt nem. A legfontosabb csak olyan ártalmatlanító kerülhet Tatabányára, melynek tulajdonosa Tatabánya Önkormányzata és a hulladék ártalmatlanítást nem a profit, hanem a környezet védelme határozza meg.
A képviseleti demokrácia számomra nem azt jelenti, hogy súlyos, nagy horderejű kérdésekben a nyilvánosság kizárandó az előkészítés szakaszában is, és nem szükséges megkérdezni az érintetteket. Az elmúlt 15 évben egyetlen alkalommal sem tettük ezt, mintha nem lettek volna ebben az időszakban is súlyos, nagy horderejű kérdések. A lakosság tájékoztatása már az előkészítés és tárgyalások ezen időszakában is nélkülözhetetlen és elengedhetetlen. Ne kósza hírekből, elejtett mondatokból értesüljön a lakosság arról, hogy lakókörnyezete városában mi történik.
A döntés meghozatalába a lakosság bevonásának mértéke megfontolandó, de nem szabad már indulás pillanatában elzárkózni esetleges népszavazási döntés kérdésétől sem.
A fentiek előadása után az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a tisztelt Közgyűlés elé!
Tatabánya, 2005. november 16.
dr. Petrássy Miklós önkormányzati képviselő
HATÁROZATI JAVASLAT
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése egy esetleges új erőmű telepítésének kérdéséről a lakosságot folyamatosan tájékoztatja. A végleges döntés előtt a lakosság véleményének kikéréséről, esetleges népszavazás kiírásáról közgyűlési határozatot kell hozni
Határidő: Az erőmű telepítéséről szóló Közgyűlés időpontja
Felelős: Bencsik János polgármester
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Dr. Bene Magdolna címzetes főjegyzőt, hogy a jelenlegi bánhidai erőmű továbbműködésének közigazgatási feltételeit, és ebben az Önkormányzat szerepét tisztázza – jogi szakértők bevonásával.
Határidő: 2005. decemberi közgyűlés időpontja
Felelős: Dr. Bene Magdolna címzetes főjegyző
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bánhida-erőmű lakótelep (Bánhidai erőmű) területére készítendő helyi építési szabályzat megalapozására, méréseken alapuló környezetvédelmi tanulmány elkészítését határozza el. A vizsgálandó időszak minimum másfél év. A kidolgozandó helyi építési szabályzat környezetvédelmi fejezetének ezen tanulmányt tartalmaznia kell.
Határidő: azonnal
Felelős: Tóth Ferenc
Tatabánya Megyei Jogú Város a környezetvédelmi mérési program részletes tartalmi elemeinek meghatározására eseti bizottságot hoz létre külső szakértők bevonásával. A végleges programot a Képviselőtestület hagyja jóvá.
Határidő: azonnal
Felelős: Bencsik János polgármester
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése elhatározza, hogy vizsgálatokat kezdeményez arra vonatkozóan, hogy Tatabánya, illetőleg Tatabánya körzetében mely helyen lehet szemétártalmatlanító, égetőmű telepítését végrehajtani. A feladat meghatározásában a KEM Önkormányzatot, a Kistérségi Társulást is meg kell keresni.
Határidő: azonnal
Felelős: Tóth Ferenc főépítész