Hosszűtávú energetikai szerződés – Dr. Petrássy Miklós levele a polgármesternek

“Tatabánya Megyei Jogú Város szerződése a hosszú távú hőértékesítéssel kapcsolatosan, melyet a VÉRT-tel, illetve az Energetikai Kft-vel különböző közgyűlési határozatokkal megkötöttnek vélünk, álláspontom szerint teljeskörű jogi tisztázást igényel. Ez igény annál is inkább felmerül, mert esetleges hiba esetén a következmény beláthatatlan.”

Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Bencsik János polgármester részére

Helyben

Tárgy: Tatabánya Megyei Jogú Város – VÉRT – Energetikai Kft. hosszú távú hőértékesítési keretszerződésének jogszerűségi kérdései

Tisztelt Polgármester úr!

Tatabánya Megyei Jogú Város szerződése a hosszú távú hőértékesítéssel kapcsolatosan, melyet a VÉRT-tel, illetve az Energetikai Kft-vel különböző közgyűlési határozatokkal megkötöttnek vélünk, álláspontom szerint teljeskörű jogi tisztázást igényel. Ez igény annál is inkább felmerül, mert esetleges hiba esetén a következmény beláthatatlan.

Ajánlásaimat jelen helyzettel kapcsolatosan, álláspontomat, kérésemet és javaslataimat az alábbiakban adom meg.

I. Előzmények

1. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata többségi tulajdonában álló KOMTÁVHŐ Rt. 1997. december 17-én „Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződést” kötött a Vértesi Erőmű Rt-vel Tatabánya városi távhőszolgáltatási rendszer mindenkori hőigényének ellátására.

2. Tatabánya MJV. Önkormányzata és a VÉRt. Között 2001. januárjában „Együttműködési Megállapodás” jött létre. Ezen megállapodás 4.) pontja az alábbiakat tartalmazza:

„ A Vértesi Erőmű Részvénytársaság kijelenti, hogy legkésőbb 2005. január 01-től kezdődően a Fűtőerőmű hőtermelő és villamos energia termelő berendezései a hozzá tartozó épületek és földterületek (…) apportálását követően, a Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződés teljesítését a Tatabánya Erőmű Kft. (…) keretében kívánja megvalósítani.

Az „Együttműködési Megállapodás” 7. pontja szándéknyilatkozatot tartalmaz „a hőtermelő és hőelosztó rendszer közös társaságban való működtetésére” az ott meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett. Ezen feltételek között szerepel annak rögzítése is, miszerint a létrehozandó gazdasági társaságban az önkormányzatnak az 1991. évi XVI. tv. (Koncessziós törvény) 2.§. a) pontja alapján többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal kell rendelkeznie.

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 146/2003. (IV.22.) számú határozatának b) pontja szerint Tatabánya MJV. 200 ezer Ft. névértékű üzletrészt vásárol a hőtermelést végző Tatabányai Erőmű Kft-ban és egyúttal lemond fenti „Együttműködési Megállapodás 7. pontjában megfogalmazottakról, vagyis a hőtermelés és hőelosztó rendszer közös társaságban való üzemeltetésétől.”

3. A VÉRt. és a Tatabánya Erőmű Kft. 2004. április 21-én „MEGÁLLAPODÁS szerződéses jogutódlásról” elnevezésű szerződést kötött, melynek II./ 1.) pontja szerint a „Együttműködési Megállapodás”-ba „a Vértesi Erőmű Részvénytársaság, mint Szerződéses Jogelőd helyébe a Tatabányai Erőmű Kft. lép, mint Szerződéses Jogutód.”

Ezen szerződést a VÉRt. megküldte Tatabánya polgármesterének „tudomásul vétel” céljából, megkívánva egy jóváhagyó záradék aláírását.

A VÉRt. és Tatabányai Erőmű Kft. ugyanezen a napon a „Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződés” tekintetében is szerződéses jogutódlásról állapodott meg.

II. A fenti jogügyletek tekintetében véleményem szerint az alábbi jogi aggályok merülhetnek fel:

1. A Koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a ill. 29. §-a szerint:

2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy

a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) – a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével – a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy

b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.

29. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

….

(6) E törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegű tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek – amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik – változatlan feltételekkel folytathatják.

A VÉRt. koncessziós szerződés nélkül végezhet koncesszió köteles tevékenységet

· egyrészről hivatkozással a 1991. évi XVI. tv. a) pontjára (ezen pont azonban csak addig hívható fel, amíg a VÉRt. tulajdonosi szerkezete ezen pontban foglalt követelményeknek megfelel);

· másrészről hivatkozással a 29. §. (6) bekezdésére – tekintettel arra, hogy a VÉRt. már a koncesszós törvény hatályba lépésekor ill. azt megelőzően is végezte a koncesszió köteles tevékenységet.

Fenti – a 2. §-ban rögzített – feltételek a koncesszió köteles tevékenységet folytatni szándékozó Tatabánya Erőmű Kft. esetében is vizsgálandók.

A Tatabányai Erőmű Kft. jelen tulajdonosi szerkezete nem felel meg a 2.§. a) pontban foglaltaknak tekintettel arra, hogy benne az Erőmű Kft-ben Tatabánya MJV-nak 200.000 Ft tulajdoni hányadot képviselő üzletrésze van, mely tulajdoni hányad elenyésző.

A koncessziós törvény 2.§. a) pontjához fűzött miniszteri indokolás szerint:

A Javaslat a hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlására kétféle módon ad lehetőséget.

Az a) pont alapján az állam, az önkormányzat, illetőleg az önkormányzati társulás maga hozhat létre olyan gazdálkodó szervezetet – így pl. gazdasági társaságot is -, melyben közvetlen és többségi tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A Javaslat a jogalkotó szándékának megfelelőenaz “állam” és nem az “állami vállalat” vagy az “állami gazdálkodó szervezet” kifejezést használja, ezáltal is hangsúlyozva, hogy ha pl. egy állami vállalat kíván – akár többségi részesedése mellett is – gazdasági társaságot alapítani koncesszió-köteles tevékenység végzésére, úgy ezt megelőzően számára is kötelező a nyilvános pályázaton történő részvétel, illetőleg a tevékenység folytatás jogának koncessziós szerződéssel történő megszerzése.

Koncesszió köteles tevékenység folytatására pályáztatás nélkül a 2. §. a) szerint társasági formában tehát csak akkor kerülhet sor, ha az állam ill. az önkormányzat közvetlen és többségi részesedéssel rendelkezik. Nem felel meg tehát a Tatabánya Erőmű Kft. tulajdonosi szerkezete ezen kritériumoknak, hiszen az Önkormányzat közvetlen többségi tulajdonnal ill. szavazati joggal nem rendelkezik (erről a fent idézett 146/2003. (IV.22.) számú Kgy. Határozat alapján lemondott), ugyanakkor a többi tulajdonos – így a VÉRt. – csupán közvetetten képvisel ill. jelenít meg a Kft-ben állami részesedést – mely a fenti miniszteri indokolás révén is alátámasztottan és kifejezetten hangsúlyozottannem mentesít a koncessziós pályázat kötelezettsége alól.

A VÉRt. a koncessziós tv. 29. §. (6) bekezdéséből eredeztetett joga nem „szállhat” át az Erőmű Kft-re. Ezen jog csak a VÉRt. átalakulása, (kiválás, szétválás, egyesülés stb.) útján létrejött társaságra, mint a VÉRt. jogutódjára szállhatna át, ezzel szemben az Erőmű Kft , mint társaság nem jogutódja a VÉRt-nek.

Fentiek alapján egyértelmű, hogy a Tatabányai Erőmű Kft. jelenleg nem folytathat koncesszió köteles tevékenységet pályáztatás nélkül.

A Tatabánya MJV. Polgármesteri Hivatala által felkért Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda által készített a tárggyal foglalkozó jogi szakvélemény e tekintetben a fentieknek megfelelő álláspontra helyezkedett. (szakvélemény 4. old.2. pont kelt 2001 02.05. ill. kiegészítő vélemény 3. old. 3. pont kelt 2001.03.07.).

Ugyanakkor fenti szakvélemény felhívja a tárgyban döntésre jogosultak és az előkészítésért felelősek figyelmét arra is, hogy amennyiben a Tatabánya Erőmű Kft. tulajdonosi köre nem felel meg a törvényben előírtaknak, az átruházási szerződést semmiségre hivatkozással bárki megtámadhatja, s így a távhőszolgáltatás zavartalan biztosítása veszélybe kerülhet.

(Valójában a jogszabályba ütköző, s ezáltal semmis szerződés nem csupán megtámadható, hanem bírósági vagy egyéb eljárás nélkül is érvénytelennek, létre sem jöttnek tekintendő – az érvénytelenségre bárki határidő nélkül hivatkozhat.)

Amennyiben a Tatabánya Erőmű Kft. tulajdonosi szerkezete nem felel meg a koncessziós tv. 2.§. a) pontjában foglalt kritériumoknak – márpedig jelenleg ez a helyzet áll fenn – az Erőmű Kft. részére koncessziós tevékenység végzésére jogokat biztosítani szándékozó összes szerződés – beleértve az Együttműködési Megállapodást és a Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződést is – részlegesen, az ezeket tartalmazó részek vonatkozásában semmisnek, érvénytelennek tekintendők.

Az Önkormányzatot tehát ebből eredően szerződéskötési kötelezettség nem terheli, sőt az Erőmű Kft. koncessziós tevékenységének biztosítására irányuló szerződések megkötése – akár írásban akár ráutaló magatartással – mind az Önkormányzat mind a Komtávhő Rt. részéről kifejezetten jogellenesen magatartásnak tekintendő.

2. A VÉRt. helyébe mind a „Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződést” mind az „Együttműködési Megállapodás” tekintetében a Tatabánya Erőmű Kft. kíván lépni. Ezen kötelmi jogviszonyokban történő alanyváltozást (a VÉRt.-t megillető jogok és kötelezettségek átengedését) megalapozni szándékozó megállapodások az alanyváltozás jogcímét nem nevezik meg, bennük csupán szemérmesen „szerződéses jogutódlás”-ről esik szó.

Ezen megállapodás I./ 8.) pontjában ugyan közvetetten utalás történik egy esetleges jogcímre, miszerint a VÉRt. a Fejlesztési Megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy az Együttműködési Megállapodást esetleges módosításaival együtt a Tatabányai Erőmű Kft-re engedményezi.

A Ptk. 328. §. (1) bekezdése szerint a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).. Engedményezési szerződés révén tehát elérhető az eredeti jogviszonyt tekintve a szerződés alanyát érintő módosítás, de csak abban az esetben, amennyiben az a jogosult személyében hoz létre változást.

Jelen esetben azonban az érintett szerződésekben a felek hosszú évekre szóló jogai és kötelezettségei vannak meghatározva, ezen kötelmi jogviszonyokban ill. kötelmi helyzetben ezért engedményezés jogcímén alanyváltozás nem következhet be.

Az Együttműködési Megállapodás fentebb már idézett megfogalmazása, miszerint a VÉRt. kijelenti, hogy a Hosszú Távú Hőértékesítési Szerződés teljesítését a Tatabánya Erőmű Kft. keretében (?) kívánja megvalósítani – jogilag jelen esetben végképp értelmezhetetlen, hiszen a VÉRt. az Erőmű Kft. által ill. nevében nem teljesíthet semmit, mivel a Kft. a VÉRt-től elkülönült önálló jogi személy (függetlenül a tulajdonosi szerkezetétől). Jelen esetben a szerződéses konstrukciók alanyváltozásra irányulnak, annak bekövetkezte esetén a szerződések teljesítésére a VÉRt.-nek sem jogosultsága sem kötelezettsége nem lesz.

Valójában – egybevetve az egyes szerződéseket (feltételezve az Önkormányzat részéről történő jóváhagyást), azok tartalmi elemeit, és a felek vélhető akaratát – jogilag arra a következtetésre lehet jutni, hogy ezen jogügyletek révén a VÉRt és az Önkormányzat ill. a VÉRt. és a Komtávhő Rt. közötti szerződések felbontásra kerülnek, s egyúttal, azonos tartalommal a Tatabánya Erőmű Kft.. között megköttetnek. (A szerződéseket általában – így jelen jogügyleteket is – a tartalmuk szerint kell minősíteni függetlenül attól, hogy a szerződések miként vannak nevesítve, vagy, mint jelen esetben is arra utaló jogcímet egyáltalán nem tartalmaznak.) Tehát az Erőmű Kft. az eredeti szerződésekbe nem léphet be, arra jogi lehetősége nincs, valójában szerződéskötései új szerződések megkötésének minősülnek. A koncessziós kötelezettség ez esetben nem vitatható.

III. Javaslatok és kérések

A Sarkadi és Társa ügyvédi iroda korábbi és legutolsó jogi véleménye a feltett konkrét kérdések megválaszolása után véleményét befejezve minden esetben további nyitott kérdéseket vet fel. A 2004. július 27-én kelt szakvélemény 5. pontja az alábbi: „A tranzakció a Megállapodáson túl magában foglalja a hosszú távú hőértékesítési keretszerződések átruházására vonatkozó jogügylete(ke)t és a Vértesi Erőmű Rt. berendezéseinek apportját is. A teljes tranzakció kapcsán nem képezte feladatunkat annak megítélése, hogy az a koncessziós törvénynek megfelel-e. Ezen vizsgálat egyik sarkalatos kérdése, hogy távhőszolgáltatási berendezések is apportálásra kerültek-e a Tatabányai Erőmű Kft-be. Amennyiben egy ilyen típusú kiegészítő vizsgálatra igényt tartanak, szívesen állunk rendelkezésükre.”

A távhőszolgáltatással kapcsolatosan rendelkezésre áll BH1999. 419. Legfelsőbb bírósági határozat, mely indoklási részében tisztázza a távhőszolgáltatás hőtermelés kapcsolatát és e kapcsolat koncessziós törvényhez való viszonyát. A kérdésben az ügyészség illetékességéről, keresetindítási lehetőségéről határozott.

A fentiekre való hivatkozással javaslom és kérem, hogy a tárgyi ügy jogi tisztázása érdekében keressük meg az ügyészséget jogértelmezés céljából. Hasonló megkeresést javaslok, jogértelmezést kérve a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vonatkozásában is.

Tatabánya, 2004. november 17.

Dr. Petrássy Miklós önkormányzat képviselő