Védegylet a városért – interjú

Beszélgetés dr. Petrássy Miklóssal a Tatabányai Védegylet frakcióvezetőjével.

Kérdés: Az októberi önkormányzati választások után az első képviselő-testületi ülésen Ön úgy fogalmazott, hogy az önkormányzat szalámipolitikát fog folytatni. Mit értett ezen?

Felelet: Véleményem szerint egy választás után létrejött többségi csoport nem viseli magán a bölcsek kövét. Természetesen megvan a lehetőség, hogy a többségi elv alapján akaratukat érvényesítsék. De úgy vélem az érvek és ellenérvek elhangzása esetén a többségben lévőknek mérlegelnie kell azokat. A lakosság érdekében kell meghozni a döntést, függetlenül attól, hogy előzetesen mit kívánt a csoport vagy pártérdek. Ezek tudatában mindenki magánemberként, természetesen a pártja egységes véleményét is figyelembe véve kell döntését meghoznia. Az én olvasatomban ez a demokrácia. De az, hogy egy csoport előzetesen összeül, majd megbeszéli, hogyan szavazzon, majd a nyilvánosság elé lépve lefolytat egy álvitát, aztán megnyomja a megbeszélt gombot, ezt nem tartom jó módszernek. Természetesen ez a folyamat másképp nem zajlódhat, hogy a csoportdöntéseket két-három ember határozza meg már a csoportgyűlésen, mely a közgyűlésben többségi szavazásban jelenik meg. Ez a demokrácia szalámizása. Ahol két-három ember határozza meg a döntések milyenségét, az kísértetiesen hasonlít egy másik államformára. Nagyon rossz ómen volt 1998 és 2002 között, amikor a tatabányai önkormányzat a parlamenti eseményeket próbálta másolni. Pesten a két nagy párt egymással verekedett, a sértett fél Tatabányára érkezve a Védegyleten törlesztett. De hogy miért, a mai napig sem tudom. A Védegylet nem párt, kizárólag tatabányai ügyekkel szeretett volna foglalkozni, s szeretné ma is ezt tenni. Az a tény, hogy a Védegylet tagjainak van szimpátiájuk és empátiájuk, és ezt még meg is merik mondani, már csak nagyon közvetve helyi ügy.

Kérdés: A tanácsnokok nagyobb száma és a bizottságok megváltozott összetétele gyakorlatilag kisebb rendszerváltozás az önkormányzatban. A Védegylet szerint mi jó ebből és mi nem?

Felelet: Az önkormányzatban már nem a nagypolitikának kell irányadónak lennie, hanem sokkal kézzelfoghatóbb, helyi ügyekre helyi égető kérdésekre kell válaszokat keresnünk és találnunk. Együtt kell örülnünk a sikernek és bánkódni a kudarc felett. Ez már közvetlenül az Élet. Sok sikert kívántam és kívánok most is annak, hogy a mostani felállás legyen eredményes. Ugyanakkor kételkedem abban, hogy ez lehetséges. A létrejött gazdasági csúcsbizottságnak polihisztorként  mindenhez értenie kellene. Ötszáz évvel ezelőtt voltak zsenik, akik mindenhez értettek, Leonardo, Michelangelo, Faust és még sorolhatnám a reneszánsz kiválóságokat. Nem hiszem, hogy bárkit is megsértenék a véleményemmel, hogy szerintem egy gazdasági bizottságban nem Michelangelók ülnek. EU-csatlakozás küszöbén a környezetvédelem, a városfejlesztés, a költségvetés, a város gazdasági stratégiája, a Fő tér újjáépítése, a vagyongazdálkodás, és sorolhatnám tovább, 8-10 ember kezében van. A felét a polgárok választották, a kisebbik felét az egyes csoportok jelölték ki közgyűlési határozattal. Ezen bizottság 20millió feletti közvagyon felett rendelkezik, miközben a közgyűlés százezer forintok felett órákat vitatkozik. Emellett vannak olyan bizottságok, amelyeknek jó lenne, ha lenne érdemi dolguk, de pénz hiányában nincsen. Ezt a munkamegosztást durva hibának tartom. A bizottságok un. külső helyei igazán a szakemberek számára kellene hogy fenntartva legyenek. A szakbizottságokban a város legkitűnőbb szakembereinek kellene helyet kapniuk. Nem minden esetben van ez sajnos így.  Ez a folyamat a szaláminak a kockázása.

Kérdés: Csak egy alpolgármestere van a megyeszékhelynek.

Felelet: Teljesen természetes, hogy az októberi választások eredménye szent és sérthetetlen, mivel ez Tatabánya népének akarata. Megválasztottak egy független polgármestert és 29 képviselőt. A polgármester törvényadta joga, hogy alpolgármestert jelöljön magának. Nagyon sajnálom, hogy úgy vélekedik, neki erre közűlünk nincs szüksége.

Kérdés: Az önkormányzatban mennyire veszik figyelembe az ellenzék érveit?

Felelet: Nem vagyunk ellenzék! Önkormányzati szinten műhiba különbséget tenni, hogy az egyik ellenzéki, a másik a győztes párt tagja. Mi a városért függetlenül tevékenykedő képviselőknek tartjuk magunkat. Gyakorlati kérdésekben nem lehet pártérdekek szerint ítélni. A fontosabb döntéseknél sajnos érvényesül a frakciófegyelem, ezen igen ritkán sikerül változtatni., de ez nem a mi felelősségünk.

Kérdés: Milyen egyedi elképzelései vannak a Védegyletnek a költségvetéssel kapcsolatban?

Felelet: Megkerülhetetlen kérdése tatabányának a tömbházak rehabilitációja. Ez csak hármas erőforrásból, állami, önkormányzati és magánpénz felhasználásával valósulhat meg. Az állami pénzek pályázatokon való elnyerése, a folyamat városfejlesztésként való kezelése már egyedül az önkormányzat feladata. Az önkormányzatnak meg kell szerveznie, hogyan oldják meg egyes tömbházak hőszigetelését, a házak általános gépészeti rehabilitációját, de arra a kérdésre is választ kell adni, hol és mi módon kell a lapostetőket magastetőkké és lakássá alakítva átépíteni. Tessenek csak gondolni a végelláthatatlan problémák sorára, melyek a lakásonként mérhető távhőről, a maradékvízről, vagy a hulladékelszállításról szólnak. Az önkormányzatnak szerveznie kell, hogyan történjenek az átalakítások, a gépészeti rendszerek rehabilitációja. Ezzel lehet ösztönözni a fejlődést, melynek végeredménye a lakosság életszínvonalát alapvetően befolyásoló rezsiköltségek elfogadható árszinten való tartása. Ez égető probléma. Ha a legnagyobb hidegben a tömbházak bukóablakait nézzük, számos lakásban azok nyitva vannak. A felső szinteken ilyet soha nem látunk, mert ott nagyon sok esetben fáznak az emberek. A bukóablakon kiszökő meleget azonban meg kell fizetni, a fázó embernek pedig meleget kell adni. A kép a pocséklás és a hiány megjelenése. Jó lenne az persze, ha egyes közszolgáltatási árak előterjesztéseit nem a közszolgáltatók készítenék, mert egyáltalán nem vetem meg őket, ha maguk felé hajlik a kezük. Na persze, ezt az önkormányzatnak nem illik engednie.

Kérdés: Muszáj felzárkóznunk drágaságban Győrhöz, Székesfehérvárhoz?

Felelet: Nem. Ha például szabályozható lenne a fűtés, és annyit kellene fizetni, amennyit ténylegesen használunk, akkor a rezsi számos helyen jelentősen csökkenne. Nem tudok belenyugodni, hogy az önkormányzat úgy hozza meg a közszolgáltatások díjait, hogy azok a társasházakra hárítanak minden felelősséget. Így a szemétszállításban sem a lakókkal, hanem a társasházakkal szerződnek, melynek eredménye, hogy a nemfizetők helyett a többiek fizetnek. Vagy olyan árképlet alapján állapítja meg a hődíjakat, amely a gáz mindenkori árához igazodik, amikor Tatabánya fűtéséhez egyetlen köbcentiméter gázt sem használnak fel.

Kérdés: Mi Ön szerint a három legégetőbb probléma a megyeszékhelyen?

Felelet: A legfontosabb, hogy legyen mindenkinek munkahelye, mert a létbiztonság a közbiztonságnál is fontosabb. E meghatározó kérdésben sokat tett az önkormányzat az elmúlt tizenkét évben. A másodikat érintettem, ez a tömbházak kérdése. A harmadik a környezetvédelem, mely sajnos egyre inkább háttérbe szorul. Ma nemhogy bizottsága, de albizottsága sincs. Pedig tennivaló van elég. E körben a problémákat csak példaképpen lehet felsorolni, annyi van belőle. Itt van például a visszamaradt salakhányók ügye. Általában azt tudjuk, hogy ezek a salakhányók sugározni szoktak. Azt viszont már nem tudjuk, hogy Alsógallán, a Ságvári úton, a Mésztelepen, és másutt lévő salakdombok miként viselkednek? Azt is tudjuk, hogy az autópályáról lefolyó kipuffogógázok nehézfémtartalma koncentrált terhelést jelent a város egyes pontjaira. Ezen kérdések a tatabányai környezetvédelem sötét foltjai. De meg kell említenem Tatabánya egyetlen különleges természeti kincsét, a karsztvizet. E víznek olyan tulajdonságai vannak, mely más természetes felszíni vizekkel össze nem hasonlítható. Mennyisége korlátlan, hőmérséklete állandó, minősége nem változik és kiváló, íze kifogástalan, és politikától független. Ha Tatabánya gazdasága ipara erre a vízre épülne, akkor nem kellene attól tartanunk, hogy a befektetők esetleg a „magas” rabszolgabér miatt elhagyják a térségünket. Vajon kellő gondossággal óvjuk e kincsünket? A karsztnívó a bányabezárásokkal folyamatosan nő, a külszíni szennyezési terhelés fokozódik. A vízkincs a külszínen és a föld alatt egyaránt gondoskodásra szorul

Kérdés: Közeledik az európai unióhoz csatlakozásunk napja. Arról rengeteget hallunk, olvasunk, hogy mit kell majd megváltoztatnunk, mit kell átalakítanunk. Ön szerint mely értékeinket kell majd megvédenünk, megóvnunk ebben a reformlavinában?

FeleletŐszinte leszek: nem tudom. Nem tudom, hogy mit kell az EU-tól megőriznem, megvédenem. A tájékoztatás elmaradása hatalmas felelőssége az erre kötelezetteknek., sajnos ebből az önkormányzatot sem tudom kihagyni. Az lett volna az elsődleges feladata az EU-csatlakozást felügyelő illetékes(ek)nek, hogy a tizenegynéhányezer oldalnyi uniós szabályzatból kiemelje a lakosságot ténylegesen érintő kérdéseket. Két okból: hogy tudják az emberek, és hogy megfelelően felkészülhessenek rá. Mert ki az a szamár, aki nem szeretne csatlakozni egy jóléti Európához? De ki az a szamár, aki úgy szeretne csatlakozni valamihez, hogy semmit sem tud róla?

Tatabánya 2003. február