Módosító indítvány Tatabánya Megyei Jogú Város 2003 ápr. 5-i rendkívüli ülésére a Tatabánya Megyei Jogú Város „hozománya” tárgyú előterjesztéshez

Tatabánya Megyei Jogú Város Az Európai uniós csatlakozás időpontjára elkészíti 2004 május 1-jéig Tatabánya szellemi és tárgyi értékeinek bemutatását, mely értékekre fel kívánja hívni az Európai Unió tagjainak figyelmét. A dokumentáció elkészítéséhez szükséges anyagi fedezetet 2003 június 30-ig meghatározza, és azt a 2003 ill. 2004 évi költségvetésébe beépíti.

Felelős: Bencsik János polgármester

Határidő: azonnal, ill. folyamatos

A jelen határozati javaslatot a továbbiakkal is kérem kiegészíteni:

– Tatabánya területén az okiratok tanúsága szerint 8-900 éve magyar nyelven beszéltek. Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida egyházközségei az 1220-as években már léteztek. A Szelim barlang mondája a tatárjáráshoz kötődik. Az első honfoglalóink az avarok voltak, bizonyítják az avarkori sírok. Szájhagyomány úgy tartja, Bánhidán át vezetett a Buda és Bécs közötti római kori kereskedelmi útvonal, úgy vélik, a Bajcsy-Zsilinszki úton át.

– Tudják meg az Európai Unió tagjai, hogy az 1700-as évek elején a török miatt lakatlanná vált terület Esterházy gróf hívására németekkel és szlovákokkal újra benépesült, mely telepesek önként és szívesen jöttek. Földet és megélhetést kaptak. Az elmúlt 300 évben magyarok, németek és szlovákok békességben éltek.

– 1848-ban itt élt Fieba József bánhidai katolikus pap, akinek a szabadságharc mellett kiállva el kellett viselnie a Habsburg bosszút. Sírja ma is ismeretlen helyen van.

– az 1890-es években kezdetét vette a száz évet meghaladó bányász műszaki és szakmakultúra. A MÁK Rt. olyan gazdasági egységet hozott létre, mely az anyagmozgás-mozgatás minimum elvére épülve az első világháború előtt majd a két világháború között a Európa vezető gazdasági egységei között tartották számon. A tatabányai energiatermelésnek és fémkohászatnak jelentős hozadéka volt a Trianon utáni ország újjáépítése. A MÁK Rt. beruházásait úgy végezte, hogy lakást, templomot, üzletet, stb. épített és tartott fenn dolgozói számára. Nem adókedvezményt kért, nem szakképzett munkaerőt követelt, hanem iskolákat és tanműhelyt alapított. Bányakórházat létesített, munkáskaszinót és tisztikaszinót üzemeltetett, Népházat épített. Példaképül lehet állítani a globalizált kor beruházói számára. Olyan gazdasági rendszert üzemeltetett, melynek nyersanyagát helyben lehetőség szerint feldolgozott, kevés szenet adott el, annál több villamos energiát, cementet, alumíniumot és karbidot.

– A mai Tatabánya területén 18 bányaüzem létesült. melyhez az oroszlányi, mányi és nagyegyházi bányaüzemek is tartoztak. Az 1600-as évektől kezdődően a magyar bányászat műszaki színvonala, technológiai megoldásai világszínvonalon álltak, és maradtak a legutolsó időkig. Kötetekben foglalható össze a bányászati technológiák a kamrafejtésektől a hidraulikusan vezérelt önjáró páncélpajzsokig. A teljesség igénye nélkül csak a legutolsó időszak  csúcstechnológiai megoldásait rögzítem: többszeletes iszapolásos frontfejtés, a Bécs-Budapest vasútvonal aláfejtése harmónikus fejtésmóddal, főteszilárdításos szénomlasztásos frontfejtések, komplexen gépesített önjáró berendezésű gépi jövesztésű frontfejtések, kőzetrengés elleni acéltámok gázszelepekkel, a Kóta-felrakóval segített elővájások, a marófejes jövesztésű lánctalpas járószerkezetű berendezésre épülő elővájási technológiák, plasztikusan folyó kőzetviszonyok közötti biztosítási rendszerek kialakítása.

– bányaművelési rendszerek sujtólég-és vízveszélyes körülmények között. Aktív és passzív vízvédelmi rendszerek, vízbányászati technológiák, brikettgyártás és meddőhasznosítás technológiái. Mindezek számos nemzetközi szabadalom formájában is ismertek voltak, egybegyűjtésük még várat is magára.

– A száz év bányászatának kiváló egyéniségeinek összefoglalásával nemcsak Európának, hanem magunknak is tarozunk. Meg kell azonban említeni az áldozatokat, a bányászsortűz halottait. a munka közben meghalt szerencsétlenül jártakat, az 1956-ban elhurcoltakat, a tatabányai bányákban raboskodókat.

– Tatabánya környékén még többszáz millió tonna szén van. Történelmi törvényszerűség, hogy az otthagyott ásványkincsekért visszamennek az emberek.

– Ma is helyi védelmet élveznek a fennmaradt lejtősakna kapuzatok, (XII., XIV., X., XV.) csillepálya, síkvölgyi víztorony, Bányász Vértanú és Bányász emlékmű.

– A száz éves bányászkodás emlékére Szent Borbála szobor állíttatott, mely tudomásunk szerint méretben a legnagyobb ilyen köztéri alkotás.

– A bányászathoz kapcsolódóan Tatabányán az erőmű, a kohászat cement és mészgyártás és számos más iparág virágzott száz éven keresztül.

– Fel kívánjuk hívni a figyelmet Tatabánya és környezete kiemelkedő természeti értékeire: az újvárosi szanatórium parkjára, Jubileum parkra, Május 1 parkra, Népházligetre, Kálváriahegyre, a Gerecse és az Észak-Vértes tájvédelmi körzetére, annak ritka növény-és állatvilágára. A Kő-hegy különleges képződményére, a Szelim-barlangra, és Tatabánya környezetére, Gerecsére, Vértesre.

– Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya-Óváros templomai, Turul emlékmű, első és második világháborús emlékművek, Magyar Életfa, Aradi tábornokok emlékoszlopai, gróf Eszterházy lovasszobra, Tulipánszedő kislány, Ady szobor, Csevegő kislányok, Szent Imre szobor, Hunyadi és Kodály mellszobra, vadász-emlékmű az erdészet udvarán

– Bánhida és Alsógalla népi építészete

– Tatabánya sportja, kiemelten olimpiai és világbajnokai,

– Tatabánya művészete, itt élő és innen elszármazott művészei,

– Tatabánya díszpolgárai, kitüntetettjei

Tatabánya, 2003. április 3.

Dr. Petrássy Miklós

önkormányzati képviselő